Mindketten verseneznek, ha tehetik, de most már inkább a bérbeadásra koncentrálnak. Az egyik még szeretne ebben fejlődni, a másik már elért egy komoly szintet. Fischer Dani éppen ezért a stafétát Puskádi Jánosnak adta, halljuk, ő hogy csinálta.
1. Mennyire vagy elégedett az eddig elért eredményeiddel?
Relatív. Vannak sikeres részek a pályafutásomban és vannak kevésbé azok. Nem akartam soha megváltani a világot. Eleve későn kezdtem. Harmincas éveim körül jártam, amikor belevágtam. Egy nagyon tőkeigényes sport és először ezt kellett megteremtenem. Az hogy bérbeadással is elkezdtem foglalkozni az menet közben kialakult. Jelenleg három autónk van… Viszont keveset tudok versenyezni, amit nagyon sajnálok. De elsők az ügyfelek. Visszatérve a kezdetekhez, az elején a “kocka” Suzukikból elég sokat fogyasztottam…
Aztán belejöttem, voltam Junior bajnok, IRC 3. helyezett, CEZ bajnok, Mitropa kupa 2. És ahogy beindult a bérbeadás egyre kevesebbet mentem, egész bajnokságokat egyáltalán nem. A végén már csak külföldi futamokra jutottam el a köztes időkben. De ezeket én nagyon élveztem, így jutottam már el akkor Skóciába, még a Hondával, vagy Jaltára.
2. Mit szeretnél még elérni ebben a sportágban?
Hát az előbb elmondottak tükrében, ha szabad valamelyik autóm, akkor külföldi versenyekre, esetleg egzotikus helyekre szeretnék eljutni.
3. Van példaképed, ha igen ki az, akire felnézel és inspirált téged is? És miért ismered el?
Megmondom őszintén így a nagy nevek köréből nincsen, inkább ami engem megfog, azoknak a fiataloknak az alázata, hozzáállása, akikkel néha együtt dolgozom. Ilyen pl. a fiatal osztrák Simon Wagner. Nagyon tetszik amit csinál, és ahogyan.
4. Mi volt az eddigi legnagyobb baklövésed, esésed és mennyibe került?
Ugyan egy fillérembe sem került, de eredményembe igen. IRC futamon voltunk San Marinoban. Az utolsó gyorsaságin abszolút 6. időt futottunk, átmentünk a fotocellán, majd örömömben beestem egy árokba. A kocsi fennakadt se előre, s hátra. tt kínlódtam, miközben jöttek a gratuláló sms-ek… Nagyon abszurd helyzet volt. Mikor elment a teljes mezőny egy kötéllel simán kihúztuk és saját lábon simán bementünk… Csak az eredményt buktuk. Ez az eset mélyen érintett.
5. Ki volt eddigi pályafutásod alatt a legjobb navigátor, akivel együtt tudtál dolgozni és miért őt emeled ki?
Nem kérdés a Gódor Barnabás. Tíz éve megyünk együtt. Nagyon működik a dolog. És civilben is nagy a harmónia, együtt dolgozunk.
6. Melyik autó feküdt neked eddig a legjobban és melyik nem és miért?
Egy S2000-es VW Polo volt a nagy tévedés. Az összes többi autóm csodálatos volt. Nem tudok rájuk rosszat mondani. Most pedig mindig a legújabb autó van nálunk és nagyszerű mérnöki munka eredményei ezek a modellek.
7. Mi az amivel elégedett vagy a ralisportunkban és mivel nem?
Alapjában véve annak nagyon örülök, hogy aktívan tesznek azért most, hogy nálunk versenyek legyenek a kialakult helyzet ellenére. Nézzünk körül más országokban. Ez nagyon jó! A negatív dolgokat pedig ismerjük. A versenyzőkért kéne még többet tenni, ami nem is pénzkérdés. Kicsit körül kéne nézni a nagyvilágban.
8. Kit tartasz nagy tehetségnek a mai mezőnyből, mind a három osztályból együttesen?
Nehéz megítélni. Csak az eredményeket, számokat látom, nem ismerem személyesen a fiatalokat. Nagyon örülök, hogy oda tudnak érni az elejébe. Nagy potenciált láttam Dudás Gergőben, de őt most nagyon sajnálom.
9. Ki, vagy kik a legnagyobb ellenfeleid a saját kategóriádban?
Akik éppen ott vannak. Minden versenyen megtaláltuk az ellenfelünket. A Mitropában Turk, Gassnerék, de mondom ez mindig versenytől függött.
10. Ezt a tíz kérdést kinek tegyük fel a következő részben a te kérésedre?
Szabó Zoltánnak, aki igaz Finn rali specialistának számít már… Tud majd mesélni. 
Kósa András Race1.net
A képeket szerkesztőségünknek Puskádi János küldte.
A “Ki(?)böki az oldalam?!” cikksorozat eddig megjelent részeit a riportalany nevére kattintva olvashatod.