Ifj. Érdi Tibor egy nagyon jó barátjának, talán mondhatni azt is, márkatársának adta tovább a stafétát. Hisz mindketten mostanában Skoda Fábiában ültek. Igaz, Tibor azóta ismét Mitsubishivel megy éppen, Fischer Dániel pedig vár a lehetőségre és versenyre, amikor ismét beülhetne saját autójába, ha éppen nincsen bérbe adva…
1. Mennyire vagy elégedett az eddig elért eredményeiddel?
Azt mondhatom, teljes mértékben elégedett vagyok. Az elején nagy álmokat kergettünk, mondhatom, gyerekkorom óta erről szól az életem. Mentem a pályafutásom elején Ladával, aztán Mitsubishivel aztán Ford Fiestával. Na ott tapasztaltuk először, hogy például annak a kocsinak a hátteréhez már kicsik vagyunk mi magyarok, ha külföldön komoly szinten szeretnél vele menni. Aztán jött a Subaru, amivel hobbi szinten én egy, míg a navigátorom Buna Zoli, három bajnoki címet nyert. A közös munkánk meghozta a gyümölcsét.
Bérbeadóként pedig jelen pillanatban ott tartok, hogy Turán Frigyes tavaly Nyíregyházán a mi autónkkal nyert ERC futamot, idén pedig a regnáló magyar bajnok, Vincze Ferenc megy nálunk. Most nagyon jó helyen vagyunk, ez a bérbeadás 5-6 éve megy, persze még kis halak vagyunk, de folyamatosan fejlesztünk. Vannak megkereséseink, szeretnénk korrekt módon, magas színvonalon kiszolgálni itthon és külföldön egyaránt.
2. Mit szeretnél még elérni ebben a sportágban?
Őszinte leszek. Rettentően hiányzik, hogy nem tudok menni az autóval. Amennyit van lehetőségem versenyezni, az nem elég ahhoz, hogy a közvetlen élmezőnyben legyek. Bérbeadóként szeretnék folyamatosan szinteket lépni, az egész életem a raliról szól. Meglátjuk, hol van a vége.
3. Van példaképed, ha igen ki az, akire felnézel és inspirált téged is? És miért ismered el?
Az az igazság, apám révén (Fischer Ákos, egykori klubtársam
– a szerk.) gyerekkorom óta nagy versenyzők közvetlen környezetében vagyok. Mindent megbeszélek édesapámmal, még most is, de az említett legendáktól is folyamatosan kapom a tanácsokat, amelyeket szívesen is veszek. Szóval mind a mentális, mind az üzleti részében sokat kapok az “öreg rókáktól”.
4. Mi volt az eddigi legnagyobb baklövésed, esésed és mennyibe került?
Nekem olyan nagy esésem nem volt. A legnagyobb törést egy Budapest ralin szenvedtem el 2004-ben, amikor Eb futam volt. Szuhán az utolsó előtti kanyarban borultam fel. Nagyon jó szervizcsapatom volt, úgyhogy a versenyt ennek ellenére be tudtuk fejezni, de ez a hiba a fejemben mély nyomokat hagyott. Az első R5-ös versenyemen az osztrák Herbst ralin egy tuskót találtam el. Kiszakadt az első futómű, ez meg anyagilag fájt nagyon, zsebre ment… Ennél nagyobb eseteket már nem is tervezek…
5. Ki volt eddigi pályafutásod alatt a legjobb navigátor, akivel együtt tudtál dolgozni és miért őt emeled ki?
Ugyanazt tudom mondani, mint a példaképeknél, hogy nem nagyon tudok kiemelni senkit. Buna Zolival többet vagyunk együtt, mint a feleségeinkkel, ismerjük egymás minden rezdülését már. De volt szerencsém még olyan profikkal menni, mint Földesi Csaba, Zsiros Gabi, vagy akivel kezdtem Angyal Tamás. Mindenki profi volt, nagyon nagy tudású emberek ültek mellettem, az biztos. Mindenkinek óriási tapasztalata, rutinja volt a navigálásban.
6. Melyik autó feküdt neked eddig a legjobban és melyik nem és miért?
A legjobb kocsi a mostani EVO Fabia. Ennél jobbat még nem láttam, nem is vezettem. Imádtam anno a Subaruk közül a GC8-as típust. Minden csavarját ismertük, az elsőtől az utolsóig mi raktuk össze. Nagyon szerettem azt az autót. A legtöbb élmény ahhoz a versenyautóhoz köthető. De, ha választani kell, egyértelműen a mostani Skoda Fabia EVO. Nagyon gyors, precíz autó.
7. Mi az amivel elégedett vagy a ralisportunkban és mivel nem?
Lehet, furcsa válaszom lesz. Nézegetem a különböző oldalakat, kommenteket. El kell mondanom, azért én belelátok a rendezői, szervezői oldalról is a munkákba, a mi ralisportunkba. A kommentelők jelentős része nem is tudja, hogy ez mekkora munka. Pl. egy futamot összehozni. Csak egy jó szervizparkért mennyit kell harcolni, főleg olyan helyen, ahol erre nincs is nagyon lehetőség. Milyen sok pénzbe kerül, ha egyáltalán megkapjuk. Ez csak egy apróság a sok közül. Nem tudják mennyi telefonnal, mennyi munkaórával, utánjárással jár ez. És ezt az emberek jelentős része nem látja, de nem is értékeli. És akkor nemhogy segítenének, egy irányba mennénk, nem, inkább keresztbe tesz. Minden könnyebb lenne, ha nagyjából legalább az irány lenne azonos, de így nagyon nehéz.
8. Kit tartasz nagy tehetségnek a mai mezőnyből, mind a három osztályból együttesen?
Figyelgetem a mezőnyt. Sok videót megnézek, belsőket. Tetszik a feltörekvők közül Janovich Roland és Csomós Mixi jól megy már az R5-sel is. Vannak még tehetségeink az alsóbb osztályokban is, kitartást és sok szerencsét kívánok nekik, hogy eljussanak az első osztályig.
9. Ki, vagy kik a legnagyobb ellenfeleid a saját kategóriádban?
Igazából az R5-ös autóval léptünk egyet. Én korábban inkább Ausztriában versenyeztem. Ott Michael Kogler, Roman Mühlberger voltak a legnagyobb ellenfeleim, nagy csatákat vívtunk éveken át.
10. Ezt a tíz kérdést kinek tegyük fel a következő részben a te kérésedre?
Puskádi Janitól szeretném olvasni a válaszait.
Kósa András Race1.net
A képeket Fischer Dani küldte szerkesztőségünknek. Fotók: Rallyeyes.hu, Pirirc.hu, Michael Brauer, Harris Klamouris, Gerald Wais, Martin Butschell, Thomas Polt
A “Ki(?)böki az oldalam?!” cikksorozat eddig megjelent részeit a riportalany nevére kattintva olvashatod.