Következzék Benik Balázzsal a harmadik fejezet, és megszólal majd Varga István is, akivel Balázs végül még két abszolút bajnoki címet gyűjtött be. Senki ne higgye, hogy a 2003-as abszolút bajnoki győzelem után minden rózsaszín lett Benik pályafutásában. Jöttek a tipikus magyar motívumok, de hallgassuk erről Balázst.
“A 2003-as bajnoki győzelem után Somogyi Palival elköszöntünk egymástól, békében, hisz a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Ezt követően többen is navigáltak nekem. Doromby Zoltán, Rácz Bence és Vinoczai Attila is. De sajnos nem minden a pályán történt, sok dolog azon kívül. Sokszor indokolatlanul támadtak, így utólag is úgy gondlom, elsősorban azért, hogy kizökkentsenek. Nagyon sok formája volt ennek, de célja mindegyiknek ugyanaz volt, gátolni a versenyzésemet.” – meséli őszintén Balázs.
“Pedig én mindig megadtam a jobbnak a tiszteletet. Aki legyőzött, aki bajnok lett előttem, mindenkinek… Ha valaki győzött, és én is dobogós voltam, mindig ráztam a pezsgőt az ő tiszteletére, fordítva nem volt ez mindig így… Sok mendemonda terjengett, meg aljasság, de mivel ne vagyok haragtartó, mára nagyjából túltettem magam ezeken. De sebeket hagytak bennem…” – mondja komolyan Balázs. Aztán kérésemre említ pár konkrétumot.
“2004-ben abszolút második lettem Turi Tomi mögött. Ő volt a jobb, maximális tiszteletem a bajnoké. Megérdemelten lett abszolút győztes Kerék Pistivel. Évekkel később, tehát 2007-ben volt egy eset, amikor a Mecseken beesett az erdőbe. Azzal támadtak engem, aki utána jött, hogy nem álltam meg. Egyrészt, mutatták az OK táblát, és ezt videó is bizonyította, másrészt a célban azonnal mondtam a stopban is. Nem tudom, erre miért volt szükség akkor, hogy nem álltam meg… A szurkolók között ez terjedt el, majd amikor bebizonyosodott, hogy az OK táblát mutatták, sehol nem jelent meg, hogy bocsi, mégsem úgy volt…” – mondja kissé bánatosan Balázs.
“Aztán szintén velem hozták kapcsolatba, amikor egyik versenyzőtársam autójának üzemanyagába az éjjeli parc fermében valamit belekevertek, aztán nem ment az autója utána. Aljas rágalom volt! Ez inkább felsőbb szinteken ment már, mint két versenyző között. Ez már a márkatámogatók háborúja volt, marketing és szponzorok ellentéte. Pontosan illeszkedett abba a divathullámba, mint a szponzorlenyúlások, és egyéb butaságok sora. Ekkor nagyon úgy gondolkodtam, hogy egy-két évet inkább kihagynék…” – éreztette most is Balázs az akkori elkeseredettségét.
“Tudod, ha most is találkozok pl. Ifj. Tóth Janikával, jókat beszélgetünk nincs semmi probléma. Akkor ezeket csak gerjesztették. 2005-ben abszolút harmadik lettem, miközben ő ismét bajnok. És elismerem most is ő volt a jobb, tisztelet neki. De ezek a kellemetlenségek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2009-ben befejezzem. Tudod én nem bántottam senkit, soha senkinek nem ártottam. Inkább lettem második, és tudjak utána a tükörbe nézni… De ennyire azért ne szaladjunk előre, hiszen volt két igen eredményes évem még előtte…” – értek egyet Balázzsal.
“Varga Istvánnal folytattam a pályafutásom. Édesapám nagyon jóban van Pistivel már nagyon régóta. Pisti tapasztalt navigátor volt, hisz Érdi Tibivel nagyon szép pályafutáson voltak akkor már túl… A felkérésem gyakorlatilag egy születésnapi ajándék volt részemről, persze kis összeesküvés keretében. Pisti felesége hívott fel, és mondta, hogy nem tud igazából mihez kezdeni otthon magával, és pont most van a születésnapja. Felhívtam, hagytam neki egy nap gondolkodási időt…” – meséli nevetve Benik.
De nézzük, hogy látja ezt Varga István, aki rengeteg versenyzés után ötven évesen lett abszolút bajnok először Benik Balázs oldalán. ” Tényleg így volt. Június 08-án voltunk úgy este nyolc óra körül. Csörög a telefonom, amiben Balázs szólalt meg az ajánlatával. Kérdezte, tudnék neki navigálni már a Szombathely ralitól kezdődően?! Két héttel a verseny előtt… Sokat nem hagyott gondolkodni, pedig mondtam éppen a köszöntésem kellős közepén keresett… Másnap igennel válaszoltam.” – eleveníti fel Pisti az emlékezetes napot.
“Én akkor már két és fél éve nem ültem versenyautóban. 2002 év végén abbahagytam Érdi Tibi mellett. Közelebbről Balázst annyira nem ismertem, csak versenyeken találkoztunk. Az édesapját inkább, vele a mai napig baráti a viszony. Heti több alkalommal úgy indul a napunk, hogy idejön egy reggeli napindító kávéra… Szóval Szombathelyen 2005-ben nekivágtunk egy több éves kalandnak, pedig eredetileg nem erről volt szó. Az első versenyeken inkább a műszaki hiba kötött le minket. Kuplunghibával küszködtünk. Végül abszolút ötödikek lettünk.” – emlékezik mindenre tisztán István.
“Nem volt kérdés, hogy jól döntöttem, amikor beültem mellé. Nagyon tudta, hogy mit csinál a kocsiban. Az itinere is egy teljesen magára alakított szisztéma alapján lett kitalálva. Ezt is meg kellett szoknom, ez elütött Érdi Tibiétől. De én is tudtam hozzátenni, hisz Tibi nagyon jól ment vízen,elég sok tapasztalatot szereztem ott, viszont Balázsnak nem ez volt a kedvence. Ilyenkor nagyon igényelte a segítségem, és azt hiszem tudtam is rajta gyorsítani.” – meséli büszkén István.
“Az évet az abszolút második helyen zártuk. Konkrétan emlékszem az idényzáró Zemplén ralira. Ugyanis pont akkor hunyt el édesanyám… Jobb is, hogy a verseny kicsit elfoglalt. Aztán befejeztük, és én ismét visszavonultam. Aztán már 2006 január végét írtuk, amikor megint szólt Balázs, hogy nem talál senkit navigálni, üljek már vissza mellé az egész esztendőre. Így is történt. És megszereztük év végére az első közös abszolút címünket, ami nekem még soha nem adatott meg. “ – mosolyogva, elégedettséggel a hangjában idézi vissza a István.
“Úgy hoztuk össze, hogy igazán zűrös esetünk nem is volt. A 2003-as fejlesztésű Ford Focus elképesztően jó autó volt. Egy alkalommal volt egy komoly megforgásunk úgy 180-nál… De ezen kívül egész évben semmi más. Pedig iparkodni kellett, mert a mezőny igen jó volt. De Balázs nagyon jól kezelte a helyzetet, meg az autót is, és behúztuk a címet. Tényleg nagyon boldog voltam, és hálás a lehetőség miatt. Több kategória bajnoki címem, és jó helyezésem volt addig abszolútban is, de ez hiányzott. Ebben a korban már, néha mást kapnak az emberek, hát ötven évesen én ezt…” – nevetünk jót Istvánnal.
“A nagy örömködés után ismét visszavonultam. Elégedett voltam, és nem bántam meg. 2007 év elején megint csörög a telefon… Ismét ugyanaz a forgatókönyv. Nem talált senkit maga mellé, ezért megkért a közös folytatásra…
Én meg ismét igennel válaszoltam. Tényleg így volt, és picit legbelül kacérkodtam ismét egy bajnoki címmel, így talán még könnyebb volt rábólintanom. Jól döntöttem ismét, nem tévedtem… ” – nevet tovább István. 
“Igazából akkor Turiék voltak a legnagyobb kihívóink. De elég jól álltunk a Mecsek rali előtt. Ott Tamásék beestek Tóth Imivel. Mi pedig közösen a második, míg Balázs a harmadik abszolút címét szerezte. Úgy gondlom azért nem érdemtelenül, hisz öt versenyt nyertünk a bajnoki évben. Tehát azt nem lehet mondani, hogy ölünkbe hullott a bajnoki cím. Én büszkén mondhatom, hogy sportszerű küzdelemben behúztuk a második bajnokságot is.” – állapítja meg István a maga részéről teljes lelki nyugalomban.
“Aztán év végén tényleg végleg kiszálltam. Ezt akkor mondtam Balázsnak is. Műhelyt vettem, amit a mai napig is üzemeltetek. Nehéz volt abbahagyni, főleg a csúcson, de tényleg a civil életemre is gondolni kellett. Abban a korban a kettő már együtt nem ment volna. Mint említettem nagyon nem távolodtunk el egymástól, de közvetlen kapcsolatban inkább apukájával vagyok, Balázst elérni, látni alig lehet, annyira elfoglalt. De tényleg nagy örömmel gondolok vissza a bő két és fél évünkre.” – zárja visszaemlékezését a kétszeres abszolút bajnok Varga István.
“Én mindenképpen örültem annak, hogy István kétszer lehetett velem abszolút bajnok. Nagyon jól megértettük egymást a kocsiban. Ő egy más generációt képviselt, viszont az ő tapasztalata, és az én fiatalos lendületem jól ötvöződött a versenyautóban. De mondom, az hogy mindkét címünk alkalmával megtaláltak, azért azok hagytak bennem sebeket. Mindig valamit úgy tálaltak, hogy ne tudjak önfeledten ünnepelni. De nekem mindkét pécsi esettel kapcsolatban teljesen tiszta a lelkiismeretem. Pedig erre akartak hatni a leginkább.” – folytatja Balázs szinte ott, ahol korábban abbahagyta a beszélgetést.
“Így aztán ezek a szurkolókra is hatással voltak, nem igazán örült mindenki a mi címeinknek. Ebből kifolyólag akadályoztak néhányan, ahogy tudtak. Még a pályán is… De mondom, igazából a szépre emlékezem, mert annyi szép élményt nyújtott nekem az autósport, és ezek többet nyomnak a latba, mint a negatív élmények. Nagyon érlelődött bennem már a kihagyás, visszavonulás, de végül a 2008-as évnek még nekifutottam Lukács Józseffel.” – mesél továbbra is őszintén Balázs.
“Kezdődött az év egy háztartási balesettel. Alaposan megégettem a kezem. Orvos abszolút nem javasolta az indulást, én azonban ott voltam a nyitányon Egerben. Se teszt, se felkészülés, semmi… És megnyertük a versenyt. De az egész év egy nagy küzdelem volt. Spitzmüller Csabi lett a bajnok, és mi többen Hercziggel, Asival nagyokat meccseltünk az elsőségért. De az aranyérem nem az enyém lett, de a visszavonuló nem ezért volt, hanem alapvetően azért, amit már taglaltam…” – osztja meg velünk Balázs.
“Igazából felfüggesztettem a versenyzésem, ami éppen 11 éve tart hovatovább… A feleségem állapotos volt akkor már, és ezt tartottam helyes döntésnek. Ugyan a terepraliba is belekóstoltam, nem volt az sem rossz, megkedveltem, de a rali az igazi. Ettől a szakágtól kaptam a legtöbbet, és legnagyobb élményeket itthon és külföldön egyaránt.” – csapok le utóbbi kijelentésére. Ugyanis Balázs igen nívós Vb futamokn indult amiről eddig még nem esett szó.
“Igen, nagy élményekkel gazdagodtam ott. Először egy török futamon, majd később Svédországban, Ausztráliában, Mexikóban, Ciruson és Szardínián is indultam. Azért az más világ. Rettentően nehéz. Ugye az össztávolság 300 kilométer felett van, ami nem ritkán 30-40 kilométeres szakaszokból áll össze. Nos ezeken előtte egyszer mész itinerrel, majd felírod pontosan, amit ellenőrizhetsz, aztán utána rajt, lehet rajta száguldani…” – meséli az itthon tapasztaltaktól teljesen eltérő rendszert.
“Tolatni nem lehet, hogy visszamenjél és megnézzél újból egy kanyart. Már akkor is GPS volt a kocsikban, és mindent ellenőriztek. A török futam nagyon köves volt, de nem csak ez okozott nehézséget. Néhol olyan helyeken mentünk, hogy közvetlen mellettünk függőleges fal, 100 méter mély szakadék volt, de még etapon is. Kétszer meggondolta az ember, hogy ott hogyan fordul majd murván, ahol sehol egy korlát… Sajnos a 13. helyen értünk célba szervó hiba miatt végig küzdöttem a kocsival, talán jobb is lehetett volna. “ – emlékezik vissza Balázs a debütálásra.
“Aztán következett 2003 év második felében Ausztrália. Egyrészt akkor volt szabad a Focus, másrészt vannak kint rokonaim, így megszervezni kicsit könnyebb volt, ezért esett erre a távoli versenyre a választásunk. Sajnos itt nem értünk célba. De év végén az itthoni bajnoki cím vigasztalt.”
“Na, a Svéd rali az megint egy más világ. 2004-es év elején indultunk ott Doromby Zolival. Célba 29. helyen értünk, de ez nagy élmény volt. Azok a szöges gumik, a tapadás, a hihetetlen tempó és a féktávok. Nekünk magyaroknak addig elképzelhetetlen volt. Nagyon pozítiv élménnyel gazdagodtam.” – meséli mosolyogva Balázs.
“A télből a nyárba mentünk a Vb futamok tekintetében, hisz Szardínián indultunk még ebben az évben. Nagyon tetszett ez a murvás verseny. Itt is a cseh Focusszal mentünk, de az M-port szervizelt nekünk is. Igazából nem értettem a szituációt. Végig szervó hibával mentünk. A verseny alatt négyet cseréltek a kocsiban, mégis a végén ki kellett állnunk. Egyszerűen már nem bírták a karjaim. Ott murván meg aztán főleg kellett bűvészkedni a volánnál, de sajnos nem bírtam végig…” – bánja utólag is Balázs.
“2005-ben lehetőségem volt Vinoczai Attilával Cipruson indulni. Nos az ottani körülményeket nem kell részleteznem. Az autó sem bírta, a felfüggesztések hibája miatt végül kiállni kényszerültünk a Forddal.”
Aztán a szereplések végére egy érdekes Vb futam jutott. Mexikóban indultam Bunkóczi Lacival. Méghozzá egy N-es Mitsubishivel. Ez úgy jött össze, hogy az OMW volt a főszponzorom, és általuk kerültem Manfred Stohl egyik autójába.” – árulja el Balázs.
“Ez olyan jutalom féle is volt, az előző évi újabb itthoni bajnoki cím után. Így 2007-es év elején itt is próbálkozhattunk. Nagyon jó volt. Én élveztem, persze kicsit furcsa volt a kocsi a WRC után, de élveztem. Beestünk a kaktuszok közé is, de végül célba értünk. Abszolút 25 . hely lett a miénk, meg egy csomó élmény. Azért igen embert próbáló futamok ezek. De hálás vagyok, hogy én ezeket megélhettem. Azért egy Sainz-cal, vagy McRae-vel együtt versenyezni nagyon jó érzés volt. Utóbbi mellett ültem is. Isten nyugosztalja, az egyik M-Sport által szervezett eseményen mehettem vele. Hát, nem semmi volt a pali. Ahogy kezelte a gépet… Ahh…” – hüledezik most is Balázs.
“Szóval sok élménnyel gazdagodva tekinthetek vissza. És tartom magam ahhoz, hogy 11 éve felfüggesztettem a pályafutásom. Így fogalmaznék, mert “soha ne mond, hogy vége…” Ezért aztán 2015-ben már egy Ford R5-sel és Lukács Józsival visszatértem Veszprémben. Igaz, akkor nem értünk célba, ami kis ürességet hagyott bennem. Ez kicsit piszkált is belül…” – mosolyog Balázs.
“Éppen ezért tavaly Rácz Bencével, meg egy Skoda Fabia R5-tel, újból nekivágtunk egy bakonyi futamnak. És végül abszolút másodikok lettünk. Jó verseny volt, kemény küzdelem, mindenkinek sok megpróbáltatással a változatos futamon. Ranga Petivel az utolsó gyorsaságiig vívtunk a győzelemért. Közel a negyvenhez, büszke voltam az eredményre. Ígérni most sem ígérek semmit, de igaz, hogy minimum egy futam ott motoszkál bennem idén is. De tényleg nem tudom még melyik versenyre lesz időm, de időben szólok…” – ígértetem meg Balázzsal. Tavaly halvány remény volt a veszprémi futam után egy mecseki szereplésre is. Ki tudja, talán idén ez a futam élvez majd elsőbbséget…
Bevallom nagyon szeretek Balázzsal beszélgetni. Jól megértjük egymást. Nyílt, őszinte és nagyon értelmes ember, én így ismerem… Nem adnak semmit ingyen az életben, éppen ezért építőipari vállalkozása is teljes embert kíván. De érzem, idén egy futamnyi időt kisajtol magának, családja mindig támogatja ebben…
A Benik Balázs és Somogyi Pál ill. Varga István pályafutását méltató II. fejezet itt olvaható!
A Benik Balázs és Somogyi Pál ill. Varga István pályafutását méltató I. fejezet itt olvasható!
Kósa András Race1.net
A gyűjtő és kutató munkát köszönöm Pacsuta Attilának. Mikolicz Lászlónak és Krisz Véghnek (címlap fotó is) pedig saját albumát.
A jelöletlen képek Peták Tibor és Szalai Róbert gyűjteményéből vannak, és használtuk Benik Balázs facebook oldalát is. Mindenkinek köszönjük a munkáját.
A következő cikkünkben Spitzmüller Csaba, Harsányi Zsolt, Bahor Bea és Kazár Miklós előtt tisztelgünk.
A cikksorozatban szereplő párosok névsorát alább láthatjátok, lilával a már megjelent írást jelöljük, a névre kattintva a cikket lehet elolvasni.
A párosok névsora:
| 1967,1969-1973,1975-1982,1985,1990. | Ferjáncz Attila | Zsembery Jenő/Iriczfalvi Ferenc/Tandari János |
| 1974 | Balatoni Mihály | Sándor István |
| 1983,1984 | Hideg János | Kecskeméti Zoltán/Bán Attila |
| 1986 | Németh László | Jójárt András |
| 1987,1988,1991-1994 | Ranga László | Dudás Mihály/Büki Ernő |
| 1989 | Selmeczi György | Jutassy József |
| 1995-1997,2000-2002,2005 | Ifj. Tóth János | Gergely Ferenc/Tóth Imre/Bahor Bea |
| 1998,1999 | Kiss Ferenc | Büki Ernő |
| 2003,2006,2007 | Benik Balázs | Somogyi Pál/Varga István |
| 2004 | Turi Tamás | Kerék istván |
| 2008 | Spitzmüller Csaba | Kazár Miklós |
| 2009 | Hadik András | Juhász István |
| 2010,2011 | Aschenbrenner György | Pikó Zsuzsa |
| 2012-2014 | Kazár Miklós | Ferencz Ramón/Szőke Tamás |
| 2015,2016,2017 | Herczig Norbert | Bacigál Igor |
“N” csoport abszolút bajnokok
| 1988,1991,1993 | Oroszlán László | Oroszlán Tibor |
| 1989,1995 | Érdi Tibor | Borbély Zoltán/Varga István |
| 1987,1990 | Tóth Mihály | Járik László, Házi József |
| 1992 | Maksa Imre | Vass Norbert |
| 1994 | Gerencsér Tibor | Bathó Zoltán |
| 1996 | Szeleczky Tamás | Penderik László |
| 1997 | Vizin László | Gönczi László |
| 1998 | Hideg Krisztián | Tajnafői Péter |
| 1999,2007 | Elek István | Iványi Sándor, Budai Annamária |
| 2000 | Tagai Tamás | Tagai Róbert |
| 2001,2002 | Aschenbrenner György | Koronczai Tibor/Percze Nándor/Földesi Csaba |
| 2003,2004 | Spitzmüller Csaba | Harsányi Zsolt, Bahor Bea |
| 2005 | Szabó Gergely | Benics Kálmán |
| 2006 | Matics Mihály | Vinoczai Attila |
