Dudás Gergő: Viszlát Rali2…

Dudás Gergő berobbant a magyar ralibajnokságba, ez most már visszavonhatatlan tény. A 22 éves pilóta alig másfél éve bontogatja szárnyait, viszont elég erős csapásokkal halad előre. Az 52. Aquaprofit Mecsek ralin már bemutatkozott külön engedéllyel az élvonalban is, mindjárt egy kategória második hellyel… Aztán a célban adott rövid interjújával még engem is meglepett… Nos, innen folytatjuk Gergővel.

“Igen, akkori kérdésedre már elárultam, ott a Mecseken menet közben született a döntés a családban, hogy az I. Nyíregyháza ralin már nem ülök vissza a Citroenbe, hogy a rali2-ben fejezzem be az idényt, hanem már előretekintve, inkább a Mitsubishivel indulok, hogy a bő 220 kilométerrel is gyakoroljak, felkészülés gyanánt a 2019-es szezonra, ahol biztos, hogy ezzel az autóval fogok versenyezni.” – adta a magyarázatot a fiatal komáromi pilóta. Aztán folytattuk egy rövid értékeléssel a Mecseken teljesített első rali1-es futamával kapcsolatban.

“Az autót nemrég vásároltuk, sok kilométer nem állt rendelkezésre az összeismerkedésre. Így gyakorlatilag az első gyorsasági volt az, ami a nagyon komoly Máré vára volt. Na, ez azért elsőre sok volt, és ezt inkább kicsit elspóroltam, hisz még utána várt ránk vagy 160 km. De az egész szombattal úgy voltam érjünk be este biztonsággal, és majd a vasárnapi szélesebb utakon, no meg a mögöttem hagyott bő 100 km tapasztalattal kicsit megnyomjuk jobban. Végül Nagy Mátyásék mögött Szabó Krisztiánnal a második helyen értünk be a 3-as kategóriában. De mi nem a pontokért mentünk, ezért azokat nem is kaptuk meg, nem szerettünk volna beleszólni az éves bajnokságba, de azért a serlegeknek örültünk volna…” – jegyzi meg kicsit kesernyése Gergő. Ezt megbeszélve, visszakanyarodunk a kezdetekhez.

“Szóval összességében meg voltam elégedve a mecseki teljesítményemmel. De kérdésedre válaszolva, általános iskolában kis atlétikával és focival kezdtem, aztán kamaszodva középiskolás koromban, inkább éltem az éltem… DE az egyetemi évek alatt már röplabdáztam. Tanulmányaimat a szomszédban, Komarnoban végeztem a magyar nyelvű egyetemen, és közgazdász menedzsmentet hallgattam. Egyébként idén a Fehérvár ralit követő hétfőn mentem államvizsgázni, de meglett…” – jegyzi meg nevetve Gergő.

“Nagyon szerettem mindig az autósportot, de érdekes, hogy iskolás időszakaiban egy versenyre sem jutottam el. Viszont 2016 novemberében volt egy élményautóztatás a Hungaroringen, ahol az egyik barátom rám bízta, hogy menjek a becsövezett Suzukijával pár kört… Na, itt eldőlt minden. Ezt követően már sokat nem kellett várni arra, hogy két FRT futamon is elinduljak egy piros BMW E36-tal. Ezt követően már ezzel a kocsival rajtoltam 2017-ben a Miskolc ralin a másodosztályban. Majd a Salgón és Szombathelyen is.”– foglalja össze Gergő a rohamléptekkel megtett lépéseit.

“Fehérváron jött a váltás és beülhettem egy Citroen C2 R2-be. Elég jól sikerült a barátkozás, aztán a Veszprém ralin már annyira nem klappolt minden, kitört a verseny első fázisában egy első kerekünk és feladni kényszerültem. De a hab a tortán a tavalyi Baranya kupa volt. Nos, ott sikerült ezt az autót lecsóra törnöm Alsómocsoládon… Ezzel be is fejeződött számomra az idény. És milyen a sors, Dián Attila, aki a nevelőapám, most ezen a Mecsek ralin, ugyanott esett be, konkrétan abban a kanyarban… Így vasárnap ők már csak szuperraliztak, én már ott jobban figyeltem most, eszemben volt a tavalyi eset…” – mosolyog már ezen Dudás Gergő.

“Az idei évet egy másik autóval egy újabb fejlesztésű Citroen C2 R2 Max autóval kezdtem. Az egész téli felkészülést arra szántam, hogy tökéletesre fejlesszük az autót, mert voltak vele gondok az elején. De sajnos az erőfeszítéseink nem hozták a kellő eredményt, így a nyitó Eger ralin kiestünk műszaki hiba miatt. Miskolcon már jó időket autóztam vele, de az autó ott is rakoncátlankodott ötször is lefulladt, volt, hogy úgy gurultunk már csak a stopba. Végül a versenyen abszolút harmadikok lettünk, de a dobogóra még nem állhattunk fel, mert az időjóváírás sokkal később valósult meg, a kiértékelés során, de az érte járó pontokat végül mi kaptuk.” – emlékezik vissza Gergő első érdekes körülmények között született nagy sikerére…

“Szombathelyen ahhoz képest, hogy oldalára fordítottam az autót, beértünk az abszolút második helyen. A soros fintora, hogy itt is a kiértékelés csak második napra korrigálta az eredményünket, de tényleg mi lettünk az ezüstérmesek.  Kicsit hadilábon állok ezekkel az eredményhirdetésekkel… Fehérváron már minden stimmelt, nagyon jó verseny volt. Ott abszolút harmadik és kategória második helyet szereztünk Molnár Zsolttal. Veszprém ralin debütált az új motor az autóban. Ugyanis kiderült, hogy a korábbi erőforrás nem azt tudtam, amit kellett volna, csak úgy 160 lóerőt, és ennek a típusnak 192 lóerősnek kéne lennie…” – ismerteti a tényeket velünk Gergő.

“Nos, itt túlerőltetni nem szerettem volna az autót, és így is tettünk. A teljesítményünk így is az abszolút negyedik helyre volt elegendő, ill a kategória az ezüstéremre. Utána Szabó Bencével neveztem a Baranya kupára, újból meghódítani a Mecseket. Hát, most sem jártam jobban. Fantasztikusan indult a hosszúhetényi gyorson egy abszolút harmadik idővel… Sajnos Nyárásvölgyön az előttünk lévő páros elesett, így minket megállítottak, majd később átgurulhattunk a pályán. Ilyenkor megállapított idő lesz majd, a második körben futott időnkhöz képest. Na, azt meg a rádiózás miatt töröltük, így majd a harmadik körben jöhetett volna a mi első teljesítésünk, tele felhordással már… Nos, ez eléggé feszélyezett, hisz úgy mentünk közben pár gyorsot, azt sem tudtunk hol állunk… Ez szerintem így nem igazságos. Aztán rontottam a szakasz elején, és hogy megfordítsam irányba a kocsit egy a fűben lévő betontömbbe beütöttem a futóművet és ott lett vége…” -idézi fel Gergő.

“Az Ózd-Salgón jó eredménnyel zártunk, de hendikeppel indultunk. Zagyvarónán rengeteget vártunk a rajtban. A pályával is gond volt még, az egyik előfutó is elesett, szóval hideg gumival én is hibáztam odavertem a hátulját és összeszedtem mindjárt 30 másodpercet. A végére ebből már csak 5 maradt, de maradt… Azért a power stage szakaszt megnyertük, tehát összességében jó versenyünk volt. Mint kiderült az utolsó az évben, hisz már elmondtam, most már csak az első osztályú futamunkra és későbbi pályafutásomra koncentrálok. A Mitsubishiben már Szabó Krisztián volt velem. Szeretnék jövőre eredményes lenni az N-es Mitsubishivel, és ehhez gyakorlásnak pont jó lesz a zempléni bő 200 kilométer. Hálás lehetek a családomnak, hogy másfél év alatt mindez megadatott nekem, és szeretném jövőre meghálálni…” – zártuk a pénteki csevegést a mindössze 22 éves Gergővel.

Nincs elkésve semmivel, és ha ilyen tempóban veszi a komáromi srác az akadályokat, ki tudja hova juthat el. Ehhez kívánok minden jót neki, nekik…

Kósa András Race1.net

A fotókat cikkünkhöz Dudás Gergő biztosította. Az elkészítőiknek Végh Krisznek és Salánki Gábornak köszönjük  a munkájukat.

 

Post2