Vincze Ferenc tavaly már bizonyított. Méghozzá azt, hogy igen zökkenőmentesen sikerült az R5-ös autóra átállni. Első évében a bajnokság harmadik helyén végzett abszolútban. Idén arról álmodik, hogy lesz ez ennél még jobb is. A baj csak az, hogy jót álmodni nyugodt alvás közben lehet, ez viszont Ferinek nem megy.
“Sajnos ez így igaz. Régebben is volt ezzel gondom, hogy a versenyek ideje alatt nem jól alszom, hát ez most sem lett jobb. És ennek is köszönhető, hogy Egerben is dekoncentráltnak éreztem magam végig. Mert az voltam, ez az igazság. Így aztán a viszonylagos jó kezdést követően a hatos gyorsaságin már rontottam is. Megpördültem, és csak jelentős hátránnyal értem ki a gyorsról. Legalább 15 másodperc ott maradt.” – eleveníti fel szomorúan Vincze Feri.
“Első körben nem volt ott nedves a pálya, a másodikban meg igen. Rontottam, megpördültünk Attilával úgy, hogy ötödikben maradt a váltó, és lefulladtunk. Ráadásul még forgalommal szemben. Na, ilyenkor mire kiszeded sebességből ezt a váltót, indítasz, elindulsz visszafelé, kézifék és irányba rakod a kocsit, nem kevés idődbe kerül. Mint ahogy nekünk sem. Pipa voltam nagyon, és így még elkövettem egy-két apróbb hibát.” – meséli önkritikusan a tavalyi bronzérmes.
“Ezzel jelentős hátrányt szedtünk össze Bazsó Attilával, mert itt ahol tizedekre mentek a küzdelmek a pályák hossza miatt, ez nagyon sok. Így a végső győzelemre már kevés esélyem maradt, de azért amennyire tudtam, nyomtam. Csak a koncentrációm sem volt 100 százalékos, ahogy említettem. Meg bántott is a dolog. Azért szerettem volna Egerben megismételni a tavalyi eredményemet.”– vallja be őszintén Ferike
“Nagyon nem vagyok kibékülve az idei pontszámítással sem. Ezért aztán a power stage szakaszra már kifejezetten mérgesen álltam oda. Meghozta az eredményét, mert begyűjtöttük a három pontot, de így is érdekes a hátrányunk az elsőhöz. Na, mindegy, most ez van. Legközelebb még jobban rá kell ugrani a gázra. De azért úgy gondolom, annál sokkal szorosabbak az időeredmények, mint amilyen szórást mutatnak a pontok, már egy forduló után…” – jegyzi meg Vincze Feri.
“Remélem Miskolcon már harapni fogok. És pihenten, motiváltan érkezem, reményeim szerint. Szeretem az ottani szakaszokat. Technikásak, hosszabbak. Kérdés milyen lesz az állapotuk. De muszáj lesz igyekezni. Remélem olyan teljesítményt tudok nyújtani innentől, hogy majd az egri futamot tudom mínuszolni…” – neveti el magát végre Feri.
Így aztán én is egy mulatságosabb témára váltok. Ugyanis erőteljesen ostromol egy hölgykoszorú, hogy bírjam rá kedvencüket, azaz Vincze Ferit, ha idén sikerülne az abszolút címet begyűjteni, akkor kapnak egy pizsamás képet, amit természetesen a Race1.net is megoszt majd.
Nos, ezt a veszprémi kérést tolmácsoltam Ferinek. “Ha nyerünk Attilával, semmi akadálya részemről a pizsamás képnek, sőt… De most egyelőre egy kívánságom van nekem, hogy abban a pizsamában végre tudjak már tartósan jól aludni, és kipihentem, koncentráltan érkezni Miskolcra. Ez az első lépés a hőn áhított kép felé…” – zárjuk jókat nevetve a kéréssel.
Kósa András Race1.net
A képeket köszönjük Csölle Dánielnek, és Trábert Olivérnek.
