Bán Vitya egy másik pécsi kollégának adta át a kérdéseket. Csányi Botond korához képest meglehetősen nagy számú külföldi versenyeken vehetett részt, ezáltal nyilván már nagy rutinnal és tapasztalattal is bír. Érdemes odafigyelni mit mond, az én csapatom tagja is szívesen veszi tanácsait. Azért ide eljutni nem sokkal a harmincon túl, már elismerés.
1. Mennyire vagy elégedett az eddig elért eredményeiddel?
Teljes mértékben elégedett vagyok. 105 versenyen vehettem részt, ebből a 70-80%at külföldön. Ennél szebbet nem kívánhat az ember ebben a sportban. Én még mehettem IRC-n Skóciában, valamint mehettem ERC-n is, pl. Írországban, vagy a Kanári-szigeteken. Olyan helyekre juthattam el a sporttal, ahová hétköznapi emberek is csak nagy ritkán turistaként. Ami az eredményeket illeti, arra sem lehet panasz, sokszor sikerült már abszolút elsőként célba érnünk, ami fantasztikus érzés, de ha egy versenyen már egy olyan szakasz van, ami maximálisan sikerül, akkor már azért megérte rajthoz állni.
2. Biztos, hogy mindig is navigátor szerettél volna lenni?
Egyértelmű választ fogok adni 😅IGEN. sosem vonzott igazán a pilóták oldala, bár volt pár próbálkozásom. 2003 – ban egy Trabanttal próbáltam ki az akkori Rally sprintet, majd 2004 – ben egy Golf Gti-re cseréltük a 2 ütemet. Párszor még megfordultam egy- két versenyen, de szigorúan csak az íze kedvéért. Én a bal oldalon nagyon gyengének érzem a tudásom. Amit jobb oldalról barmikor megtennék, kezemben a kormánnyal, meg a pedálokkal mar közel sem. Nagyon össze tudjak zavarni az embert. Érdekes, hogy már kettő pályabejárásból megjegyzem a szakaszokat, akár külföldön is, pilótaként mégis teljesen vakon vagyok. A párommal mentem pár versenyen, de ha nem mondta volna a kanyarokat, tuti hogy perec lett volna belőle.
3. Van példaképed, ha igen, ki az, akire felnézel és inspirált téged is? És miért ismered el?
Egy példaképem van, aki mellett a mai napig kitartok, ő nem más mint Büki Ernő. Voltaképp miatta is kezdtem el a navigálást. Ernő édesanyja édesapám munkatársa volt. Emlékszem, amikor apúm hozott egy MOL Rally Team-es pólót, rogyásig hordtam büszkeségemben. Ernő ízig-vérig profi navigátor, nyilván már visszavonult de nekem az ő stílusa ragadott meg leginkább, mindig figyelt a hangsúlyozásra, és ami a legjobban tetszett, hogy tudott a mondatok végére pontot rakni. Ez érdekesen hangozhat, de rengeteg belsőt nézek és sokszor szembesülök azzal, hogy sokan egy hangsúllyal mondjak végig a szakaszokat, ami egyáltalán nem rossznem rossz, csak számomra tájidegen. Ernő szakmai tudása is messzemenőleg kimagasló, így 20 évvel a hátam mögött is, még mindig egy nagy példakép marad számomra. Külföldiek közül Phil Mills, vagy egy fiatal srácot, Chris Ingram navigátorát Ross Whittockot emelném ki. Nagyon jó hallgatni, ahogyan diktálnak, diktáltak.
4. Mi volt az eddigi legnagyobb baklövésed és lett következménye?
Nyilván mindenki hibázik, hibázhat. Ez a sport velejárója. Az egyik legnagyobb bakim 2018 as Nyiregyháza Rallyn volt. 1 percet késtünk. Én mindig másodpercre állítom az órám, és nálam még jó volt az idő (, mert nagyon futópercre érkezünk mindig a Kristóffal,) de az óra már mást mutatott. Azt a 10 másodpercet ajándékba adtuk, amiért nagyon kellett küzdenünk. Nem szeretek hibázni, nagyon a lelkemre tudom venni a dolgokat. A navigátori hibák luxus hibák, amit nem engedhetünk meg magunknak. A büntetéseket ledolgozni a szakaszokon irdatlan nagy meló, és ne egy ilyen figyelmetlenségen múljanak az eredmények. Ami a legnehezebb volt, az a 2013-as Kumrovec Rallyn történt. Nagyon kapkodva reggeliztünk, és gyomorrontást kaptam. Az abszolút első helyről kellett feladnunk a versenyt, mert szó szerint kicsináltam a gyomromat. Az ott lelkileg nagyon megviselt, hisz miattam kellett feladni egy győzelmi esélyes versenyt.
5. Ki volt eddigi pályafutásod alatt a legjobb pilóta, akivel együtt tudtál dolgozni és miért őt emeled ki?
Mindegyik pilótámnak sokat köszönhetek. A legelső Leutsch István volt, aki akkor bizalmat szavazott a mindössze 14(!) éves navigátorának, nekem. Még szülői engedéllyel mehettem az akkori amatőr rallykon. Rally Sprintben Gráber Tomi egy kategória bajnoki címig vitt, ami megalapozta a sport iránti elhivatottságom. Öcsike és Váradi Gyuri megmutatta, hogy nem kell aggódni, ha 140-el full lapjával érkezünk árkon, bokron keresztül a kanyarokig. Aztán Puskádi Jani bizalmat szavazott, és eljuttatott az R3- as Hondáig és a külföldi IRC futamokig. Az nagyon nagy lépcső volt az életemben. Őt Molnár Dodo követte, akivel sajnos keveset tudtam menni, pedig nagyon jó hangulatú versenyeink voltak. Majd közel 4.5 évet Szilágyi Jánossal versenyeztem a horvát bajnokságban, kimagasló eredményekkel. Várkonyi Szabival baráti kapcsolatunk van, gyönyörű versenyeken vehettem részt vele, pl. Írország, Kanári-szigetek, Belgium. Szabival néha-néha még megyünk közösen, valamint csapatvezetőnk is jelenleg, így napi szinten tartjuk a kapcsolatot. 2016 óta Klausz Kristóffal versenyzek, akit fiatal kora ellenére kimagasló tehetségnek tartok. Szép eredményei vannak, most már úgy gondolom, hogy fejben is felnőtt, és fog még meglepetéseket okozni.
6. Osztod azt a véleményt, hogy a navigátoroknak is valami nem stimmel a homloka mögött, mint a kapusoknak a labdajátékokban ?
Nem látom így. Nyilvan nem egy épkézláb dolog 200-zal a fák között röpködni, rábízni az életed egy agyament pilótára 😅 Mert lássuk be úfók vezetik ezeket az autókat, de számomra ez egy természetes dolog. A komfort zónám a Lett Eb-n van. Hiába tesztelünk egy napot, az első gyorson mindig kicsit meglepődök, amikor ötödikben bukkansz át keresztben egy kanyarba. de pár kilométer után már megszokott lesz az is. Én ezt egy munkának fogom fel ott a szakaszokon. Maximálisat kell nyújtanod, hogy a pilóta a lehető legjobbat hozza ki magából. Akkor diktálsz jól, ha a társad észre sem veszi, hogy ott ülsz mellette. Akkor olyan mintha magának mondaná. Akkor lesz gyors. nagyon összetett sport. Bele kell látni a másik fejébe. Akkor tudsz sikeresen együtt dolgozni. Én 20-as pulzussal versenyzek, nalam nincs adrenalin fröccs, nincs álmatlan éjszaka, nincs éjjeli itiner átírás. Erre Szabó Krisztián és Kecskeméti Balázs tanított, így szinte mindent tőlük tanultam. A kaposvári rendszert szó szerint a fejembe utötték. Talán ezért is volt könnyű átszoknom a Kristóf itinerére. Szilágyi Jani is ezt használta, annyi hogy Kristóf fordítva írja a kanyarokat, és több infót használ.
7. Mi az amivel elégedett vagy a ralisportunkban és mivel nem?
Aki ismer, az tudja, hogy nagyon kritikus vagyok. Mivel rengeteg külföldi versenyen vehettem részt, és viszonylag sokat versenyzek itthon is, látom a különbségeket. Van pro es kontra is. A sportbírók itthon szenzációsak a rendezőkre sem lehet panasz. Ami számomra hiányosság a pályák változatossága. Nyilvan csodát nem tudnak művelni, mert adottak a kölrülmények, de néha jó lenne egy Zlin jellegű városi szakasz. A Pláza prologtól már csömöröm van, 3 évet szlalomoztam is ott. 😅 Vannak jó kezdeményezések. Egy kicsit nyitott szemmel kell járni, és lehet a szomszédoktól ötleteket lopni 😃 Az irány egyértelműen jó. Amin esetleg lehetne változtatni, hogy egy 160-180 km-es külföldi versenyt levezényelnek szerdától szombat estig külföldön. Nálunk ez kb. keddtől vasárnap estig tart. Én melós ember vagyok, számomra nagy kiesés ennyi nap, de ahogy egyszer megmondták, nem kötelező, lehet menni fűvet is nyírni. 😃 Nyilvan besimulunk, es úszunk az árral, mint egy uszadékfa. Jó lenne, ha kicsit jobban megmozgatnánk a versenyzőket akar kérdőívekkel, hogy milyen volt a verseny, mik voltak a hibák, melyek voltak a pozitivumok, es abból lehetne fejlődni, tanulni. A csehek es az osztrákok valamit piszkosul jól csinálnak, pedig semmi extrát nem tesznek a versenyeikbe.
8. Melyik volt életed eddigi legnagyobb kihívással járó futama?
Az összes az. De talán a 2o17-es komplett évem. Gyakorlatilag az összes verseny új volt, mert sosem jártam azokon a futamokon. az nagyon melós év volt. A legnehezebb egyertelműen a 2oo9-es skót futam. Monszun időjárás volt. Térdig a sárban. Elhagytuk a kerekünket. Időellenörzőben cseréltünk defektes kereket. stb stb. Egy igazi túlélő túra volt. Nulla szabályokkal. Ott tényleg azt akarták hogy célba érj. Ami meg nehéz volt, talán a 2o17-es Rally Di Roma. Ott nem maga a verseny volt a nehéz, hanem az össztáv, és az, hogy egy orbitális lengyel esés utáni első éles futamunk volt. Lengyelországban a pénteki első szakaszon elestünk, és én mint rutinos róka nyomtam a becsapodáskor egy resetet. Ez olyan jól sikerült, hogy amikor megérkeztünk és az oldalán állt az autó, én meg eszméletlen voltam. Az első emlékem a szombat reggeli vizit volt. Nehezen jöttem ki ebből a súlyos agyrázkódásból. Az a hét azóta sincs meg, Valószinű nem fognak az emlékfoszlányok előjönni. A Barum rá egy hónapra meg kimaradt, mert úgy mozogtam mint egy robotzsaru, folyamatosan egyensúly zavarom volt. Ezt követte az ominózus Rally di Roma, ahol ezt az egész bizalmi kérdést előlről kellett felépíteni. Nagyon sok munka volt benne, mindkét részről, de a két abszolút győzelem azért sokat segitett. Azóta érettebben versenyzünk sokkal.
9. Melyik futam az, ahol mindenképpen indulni szeretnél egyszer pályafutásod alatt és miért?
Lehet kinevetsz. DAKAR Rally. Nagyon vonz a tereprali, azon belül is a sivatag. Egyszer nagyon kipróbálnám. Mivel rengeteg helyen járhattam már, így nincs ilyen extra kivánságom, mint pl. Rally Legend, vagy Monte, vagy Finn. Mindegyik jó, mindegyik más, mindegyik nagy élmény. Bassano rallyn siklóernyősök repkednek melletted a szakaszon, es 200 méteres a szakadék. És itt van a szomszédban. Nekem mindegyik verseny ajándék, mindig elcsodálkozok, hogy milyen helyek vannak, amikről nem is tudunk. Egyszer azért Belgiumba az Ypresre visszatérnék. De tényleg a nagy vágyam egy Dakar.
10. Ezt a tíz kérdést melyik kollégádnak tegyük fel a következő részben a te kérésedre?
Köszönöm Vityának a stafétát. Jedi Mesternek Szabó Krisztián „Tiannak” , aki biztosan részletesen be fog számolni a Kaposvári rendszerről, es jó pár történet lapul a zsebében. Sokat átélt rutinos róka ☺️
Kósa András Race1.net
A képeket Csányi Botondtól kaptuk. Fotók: Csányi Botond, MGR Images, Rallyeyes.hu, Galadriel, Uros Modlic,
Az “ööőőöö… Illetve… 😂😂😂 ” cikksorozat eddig megjelent részeit a riportalany nevére kattintva olvashatod.
| 1. rész | Ferencz Ramón |
| 2. rész | Mesterházi Márk |
| 3. rész | Kuti Péter |
| 4. rész | Németh Gergely |
| 5. rész | Istovics Gergő |
| 6. rész | Csökő Zoltán |
| 7.rész | Bán Viktor |
