Krehlik – Madarász: A beteljesülés kapujában, de mi lesz, ha belépnek…

Krehlik Nándor és Madarász Szabolcs nevét idén kezdi igazán megismerni országos szinten a raliszeretők tábora. Nyilván szűkebb hazájukban, Sajószentpéter környékén már ismerték, és elismerték őket a szurkolók, de idén egy nagyot robbantva a rali2-es abszolút bajnoki cím kapujába érkeztek. Pedig nem így indult az év…

Fiatal tehetségekről van szó, Nándi 23 éves, ennek ellenére mindketten, Szabolccsal már erős 8 éve forognak az autóversenyek és ralik környékén indulókként.

“Én a kezdésre egészen pontosan emlékszem. 2010. január 23-án volt a Vadna rali, amin 14 évesen elindultam. Egy széria 2105-ös Ladával vágtam neki, és egyből a kategória második helyén végeztem. Ez aztán megadta az alapokat, talán látszott, hogy van némi keresni valóm az autósportban. Az eredmény kellő motivációt, lendületet adott a folytatáshoz. A BAZ ralisprinten ismét második lettem, aztán Rakacán már megvolt az első győzelem…” – idézi fel büszkén Nándi.

“Takács Bence mellett kezdtem navigálni. Az első futamunk egy VFTS-sel 2013-ban volt.” – veszi át a szót Szabolcs. ” Igaz, gyerekkoromban előtte még volt egy versenyem Trabanttal is! Úgy 12-13 éves lehettem… Azóta viszont csak VFTS-sel megyek. Nándi előtt is Bencével, aztán ő amikor abbahagyta, Nándi keresett meg, hisz ismertük egymást a versenyekről is, hogy versenyezzek vele, ami 2015-ben elindult…” – mutatkozik be Szabolcs.

“Mielőtt Szabolccsal belevágtam volna, előtte is folyamatosan versenyeztem. 201-ig a széria autóval voltam eredményes, aztán keményítettem, és a következő évben már “A” csoportossá alakítottam át a kocsit. Na, egyből jöttek a műszaki hibák is, úgyhogy ez ilyen szempontból nem volt a legszerencsésebb időszakom. Így megint váltottam egy év múlva egy “H” csoportos 1700 cm3-es variációra. Ezzel gyűjtögettem tovább a tapasztalatokat, hisz a kocsi egyre gyorsabb, és erősebb lett.” – emlékezik vissza Nándi, aki saját kezűleg barkácsolta, és teszi most is autójával.

“Én nem vagyok ekkora műszaki ember. Kisebb dolgokat meg tudok csinálni, de ilyen behatóan nem ismerem a technikát. A navigátorkodással kompenzálom ezt(…). De sok mindenben összedolgozunk, intézünk, hisz most már legalább tíz éve ismerjük egymást, mindennap beszélünk telefonon, és persze találkozunk, hisz nagyon messze nem lakunk egymástól… Nagyon jó barátság alakult ki közöttünk, és én nagyon szeretek Nándival menni.” – mondja őszintén Szabolcs.

“2015-ben ültem össze Szabolccsal, és nem bántam meg, valóban nagyon szeretünk együtt menni. Én autószerelő vagyok, tehát magamra is vállalom a műszaki részét a dolognak. Szeretem a kocsimat babusgatni, építgetni, amire lehetőségem van belekerül, és ezt mind magam csinálom. Így lett mára az autónk egy VFTS, ami 1900 cm3-es, 5 sebességes tolókaros váltóval szerelt versenyautó, és 8 ezernél 169 km/h sebességre képes. A lóerőt nem tudom, még soha nem volt padon, de jól megy, nagyon szeretem.” – közli velünk Nándi a paramétereket.

“Igen, nagyon szeretjük a VFTS-t, bár korábban volt egy rejtett hibája, és néha megtréfált minket. Amikor összeültünk, az még egy 2107-es autó volt,  egyből Cereden második helyet értünk el, igaz utána Sajókazán kiestünk, de Kassán már kategória első, és abszolút ötödik helyet értünk el. Mivel fizették nekünk a nevezést elindulhattunk Pécsett is, de a versenyünk már az első szakaszon véget ért, Trefort pusztán beestünk… Év végén még futottunk egy Szilveszter ralit, hogy ezt követően az autó 2016-ra átalakuljon VFTS-sé.” – halad kronológia sorrendben Szabolcs.

“Igen, átépítése után rakoncátlankodott kicsit, aminek még idén év elején is ittuk a levét. Tavaly nem is voltak olyan jó eredményeim, aztán eldöntöttük, hogy idén megyünk egy komplett évet a rali2-ben. Nos az említett hiba miatt még a Szilveszter ralin tönkrement a motor, így az év első futamai erre rámentek. Egerben el sem indultink, Miskolcon pedig szenvedtünk az elején, de ott már nagy nehezen behoztuk a kocsit, és végül ez egy kategória harmadik helyet ért.” – mondja nem szívesen visszaemlékezve Nándi.

“Ekkor úgy mentünk el Szombathelyre, ha itt sem lesz jó eredményünk, kiszállunk, nem lesz értelme a folytatásnak. Nem voltunk előtte oda különösebben a murvás versenyekért, de itt aztán egyből megváltozott a véleményünk. Nagyon jót autóztunk és azóta is meleg szívvel gondolunk a vasi pályákra, mert élmény volt. Végül azt mondhatom, teljesen váratlanul megnyertük a versenyt, és ezzel esélyt teremtettünk magunknak arra, hogy legyen értelme a folytatásnak.” – tudatja velünk most is boldogan Szabolcs. Akkor még nem is gondolták, hogy megindulnak felfelé…

“Igen érdekes volt, hogy a murva után ismét aszfalt jött Fehérváron, és itt az abszolút negyedik helyen, és kategória másodikként futottunk be. Kicsit megjött az étvágyam, és talán itt többet reméltem. Viszont utána, ugyan kissé zűrös versenyt futottunk Veszprémben, de annak ellenére, hogy életünk egyik legnehezebb erőpróbája volt, árkot is jártunk, műszaki hibáink is voltak, tolni is kellett az autót, végül az abszolút harmadik, és kategória második helyen landoltunk. Szóval csipegettük a pontokat.” – nevet most már a júliusi futamon Nándi.

“Utána úgy mentünk a Mecsekre, hogy nem tudtuk mi lesz, mit várhatunk. Az már pozitívum volt, hogy nem szerepelt a Baranya kupa programjában a Trefort puszta (…). Aztán olyan eredményt értünk el, amire nem számítottunk. Igaz, hogy erre akkor nyílt reálisan lehetőségünk, amikor sajnos Ráti Gergő kiesett. Akkor nyeregbe kerültünk, és végül sikerült megnyerni abszolútban is a versenyt. Ezzel rengeteg pontot hoztunk a többieken, mert a futam másfeles szorzójú volt. Ezzel a váratlan eredménnyel reális lehetőségünk nyílt a felzárkózásra a közvetlen élbolyra.” – állapítja meg Szabolcs, azt a pillanatot, amikor megérkeztek a bajnokságba.

“Megérkeztünk bizony, ezt mi is éreztük. Egyre többen szurkoltak már nekünk, és végül szinte hazai pályán kellett most mennünk Salgótarján környékén. Én ugyan annyira nem szeretem a széles pályákat, talán ezért nem szeretem annyira Ceredet, de a másik kettő pálya nagyon bejött. És végül megnyertük a versenyt, beosztottam az előnyt. Tudod én úgy vagyok vele, inkább veszítsem a power pontokat, de akkor legyen meg az abszolút győzelem. Mindhárom futamon, amit abszolútban is nyertünk, a poweren már spóroltam. Remélem nem ezek fognak hiányozni Nyíregyházán…” – már néz előre Nándi.

“A helyzet az, hogy nem győzelmi kényszerrel kell majd a rajthoz állnunk az utolsó futamon. A verseny ismét másfeles szorzójú lesz, és úgy számoltam, hogy Trencsényi Vincéék ellen elég lenne egy abszolút negyedik hely is a bajnokság megnyeréséhez. A számoláson kívül erre még nem gondolok, inkább élvezem minden percét annak, hogy Nándival versenyezhetek. Nagyon jó a hangulat a kocsiban, és azon kívül is, igazán jó barátok vagyunk.” – enged kicsit betekinteni viszonyukba Szabolcs.

“Én is jól érzem magam Szabival, pedig nem vagyok egy könnyen barátkozós típus, de most már a mezőny elejével is jókat bandázunk a rajtok előtt, gyűjtőkben. Pedig év elején alig ismertem valakit, most pedig egyik nagy esélyesei vagyunk a bajnoki címnek. De ettől még korrekt a viszony mindenkivel, és nem is akarok belegondolni, milyen lehetőség előtt állunk, amire év elején még gondolni sem mertünk. Tisztességesen fel kell készülni novemberben a záró futamra, ami lehet érdekes időjárási körülmények között lesz. Meglátjuk, nagyon várom…” – fejezte be szerényen Nándi.

A páros, akik előtte a Kazárra, Borsodnádasdra, Miskolcra és a többi MARB futamra kilátogató szurkolók szívét dobogtatták meg, most már az országos rali2-es mezőnyt figyelemmel kísérő érdeklődök csettintését is kiérdemelték. Első teljes évük utolsó futama előtt igen kedvező helyzetből várják a befejezést. Nándit kérdeztem, ha összejön, mi lesz utána. Egyből leforrázott. Elmondta, azon kívül, hogy egy 1600 cm3-es motort épít, valószínű visszatér a helyi futamokra, hisz saját tőkéje nincs már arra, hogy akár ismét a másodosztályban folytassa. Ne ám, hogy még feljebb. Nincs szponzora, ez az igazság. No comment…

Kósa András Race1.net

A képeket a páros küldte szerkesztőségünknek, minden fotós kollégának köszönjük a munkát!

Post2