Egy olyan versenyző következik a cikksorozatban közkívánatra, aki a kilencvenes években robbant a rali élvonalába, de neki az ezredforduló ugyan bajnoki címet hozott, aztán teljes leépülést a ralis karrierjében. Az okokról is nagyon őszintén mesél nekünk Fülöp Rajmund, tanulságul állítva a most feltörekvő generáció számára. A civil életben pedig egy igazi oroszlántípus és most éppen 45 évesen valósítja meg egyik nagy álmát, fogadalmát… Így helyesen a neve Dr. Fülöp Rajmund…
“Nálam a családban, sőt a közvetlen környezetemben sem volt senki, aki az autósporttal valamilyen kapcsolatban volt. Tehát azt lehet mondani, hogy első generációs vagyok… Annyi közöm volt a sportághoz gyerekkoromban, hogy édesapám kivitt a Casco ralira, hisz tarjániak lévén, egy-egy szakaszt láthattunk itt. Akkor úgy 5-6 éves lehettem.” – idézi fel Rajmund első élményeit a raliversenyek hangulatával kapcsolatban.
“Aztán ahogy felcseperedtem, elindultam ügyességi és szlalomversenyeken itt a környéken. Tatán, Tatabányán. És bevallom sikereim voltak, több fordulót megnyertem, tehát valami látszott abból, hogy van némi tehetségem, adottságom hozzá. Innen az utam a ralikrossz pályákra vezetett. Lett egy Lada VFTS-em és ezzel a kocsival debütáltam 1992-ben Nyirádon.” – eleveníti fel első hivatalos futamát Fülöp Rajmund.
“Az 1993-as esztendőt már végigversenyeztem a VFTS-sel, és ha jól emlékszem negyedik lettem a a kategóriában. Az igazi nagy áttörés 1995-re tehető. Straubinger Józsefnek köszönhetően egy teljesen professzionális Skodát 130LR-t kaptam. Csúcsszínvonalú volt az autó, ezt állítom most is. A ralikrossz bajnokságot 100%-os teljesítménnyel megnyertem. Amin elindultam, minden futamgyőzelem az enyém lett. Így elégedetten, és egészséges önbizalommal úgy döntöttem, hogy még ebben az évben elindulok egy raliversenyen.” – vezeti fel ralis bemutatkozását Rajmund.
“A Miskolc rali másodosztályú versenyére neveztem Iványi Sándorral. Már mehettem volna az első osztályban is a ralikrosszos bajnoki címemmel, de úgy láttam jónak, hogy a ranglétrát azért valahogy tartsuk be… Egy “N”-es Ford Fiesta autóval indultunk, emlékszem 77-es rajtszámot kaptunk. Elrajtoltunk, és én nyomtam szépen. Mikor megláttuk az első időnket, mikor beértünk a stopba, nem hittünk a szemünknek. Sanyi mondta, hogy első, második helyen megyünk folyamatosan. Még sem értünk célba…” – vezeti fel egyik nagy kalandját Fülöp Rajmund.
“Egyszerűen azt történt, hogy egy nagyon tempós helyen úgy 140-nél lerepültünk az útról. Egy huppanós részén egyszerűen elhajította az aszfalt a kocsit… Láttam, hogy ez már menthetetlen lesz, de gondoltam, nem lesz nagy baj, hisz bokrok felé repültünk… Így első látásra. Egy fenét, nem bokrok voltak azok, hanem lombkoronák, szép nagy fák teteje…😂 Gondolhatod mi volt alatta, vagy hol volt az alja… na, mi szépen azt átrepültük, aztán ott landoltunk, ahol a bokroknak hitt lombkoronák gyökere volt. Ott a mélyben…😂 A fél erdőt ki kellett irtani, mire a kocsit kiemelték. Olyan totálkárt csináltam, hogy hidd el, csak a bal hátsó lámpa maradt egyben…😂😜😂” – meséli jókat nevetve most már…
“Ebből aztán tanulva, kettőzött koncentrációval vágtam neki a következő esztendőnek a rali másodosztályban. Iványi Sanyival és a Skodával. Nagyon jól sikerült az év, hisz idő előtt megnyertük abszolútban a bajnoki címet. Így gyakorlatilag olyan örömautózás, jutalomautózás címen elindultunk az évzáró Mecsek ralin, de már az első osztályban. És ez egy nagyon jó döntés volt, mert itt is rögtön újoncként nyerni tudtunk az A/6-ban. Egy éven belül a másod ill. első osztályban is futamgyőzelmekkel raktuk le a névjegyünket.” – eleveníti fel büszkén a meghatározó esztendőt Rajmund.
“Egyértelmű volt, hogy a mérleg nyelve a ralikrossz helyett a rali felé billent. Utóbbi számomra egy sokkal komplexebb szakág. Így nem volt kérdés, hogy az 1997-es esztendőt csak az első osztályú szereplésünknek fogjuk szentelni. Beszereztünk egy Skoda Felicia Kit Car versenyautót, ami nagyon jó döntésnek bizonyult. Sanyival rettenetesen élveztük a futamokat ezzel a szuper jó autóval. Jöttek a sikerek. Első évemben a rali I-ben mindjárt bajnokok lettünk az A/6-ban és az F2-ben pedig harmadikok. Úgy gondlom nem volt rossz belépő…” – igazolták tehetségüket a szurkolók és az ellenfelek előtt is.
“Mivel ezt a címet is idő előtt sikerült begyűjteni az évzáró Mecsek ralira ismét másik autóval neveztünk. Úgy alakult, hogy csapattársunk Tóth “Gili” Audi S2-es autóját próbálhattuk ki. Ez az összkerekes kocsi nyilván teljesen más volt, mint a Skodánk, de az A/8-as kategóriában elért negyedik helyünket egyáltalán nem kudarcként éltük meg. Mivel úgy alakultak a szakosztályban a dolgok, hogy ez a kocsi maradhatott nálunk, így az 1998-as szezonnak ezzel a Audival vágtunk neki.” – meséli, érzékelteti az akkori a győri Leier-Márton névvel fémjelzett egyesület helyzetét Rajmund.
“Rögtön az Esztergom ralin egy abszolút harmadik hellyel kezdtünk. Ez számomra egy fantasztikus verseny volt, mert gyakorlatilag hazai futamomnak számított. A terep is feküdt az Audinak, így Iványi Sanyival egyik legszebb eredményünket értük el. Amilyen erős volt a kezdés, utána akkora volt a visszaesés. És ezt elsősorban magamnak köszönhetem. Lehet, hogy ez így furcsán hangzik, de hiányzott a teljes koncentráció, bevallom őszintén.” – csigáz fel Rajmund. Majd, kis tapogatózás után megnyílt Rajmund, azt mondja azért beszél róla most érintőlegesen, hogy a mostani fiatalok is tanuljanak belőle.
“Jöttek a sikerek és a népszerűség. Ennek az éremnek két oldala volt. Férfiként járt ez mással is, és igazából ez feszültséget szült a magánéletemben. Nem volt egy igazi csapatvezetőm, mentorom, aki segített volna ezt kezelni akkor, és én nem igazán tudtam. A gyengébb nem volt az igazi oka, de ha még többes szám lett volna, talán érthető lenne… De nem, egy volt, csak ő ezt a szituációt nagyon rosszul kezelte, én meg a legrosszabbul viseltem. De nem tudtam lépni, és az én gyengeségem is közrejátszott abban, hogy gyakorlatilag kettétörte a karrierem, ez a helyzet…” – hát ez egy egy érdekes szituáció volt, nem mondom. Köszönöm Rajmundnak az őszinteséget. Majd megjegyzem neki, nézd mennyi fiatal versenyzőnek van most hölgy navigátora, aki esetleg az életben is a párja. Lehet ez a recept, kellemeset a hasznossal… Nevetünk jót végül így az ő drámáján… 😍😂
“Ennek a helyzetnek is volt köszönhető, hogy a Miskolc ralin teljesen dekoncentrált voltam. Órási bukás lett a vége… Laza hatodikban érkeztem, egy bal3 jött, én meg megérkeztem így oda, persze hogy sok volt, baromi sok! A végén már álló fékkel csúsztam az erdő felé, de annak már csak kármentesítési okai voltak. Egyetlen cél volt, hogy a bő 160-at csökkentsem, így is vagy 120-szal csapódtunk frontálisan az öles fáknak. Nagyon nagy csattanás volt, brutális lassulás… Azt hiszem, Sanyival való kapcsolatomat is ez az incidens változtatta meg. Nem beszéltünk soha róla konkrétan, és nem haraggal váltunk el később, de itt valami, teljes joggal, de megváltozott. És én meg tetéztem ezt tovább…” – na, bumm, vágok közbe, majd Rajmund nagyon őszintén folytatja.
“Az egész év többi része összességében egy szerencsétlenség volt. A várt eredmények nem jöttek, de még így is volt esély kicsit menteni a szezont. Ezért a záró Mecsek ralira egy Toyota Celica GT Four autót béreltünk, hátha az éves harmadik hely, egy dobogó még meglesz. A lehetőségekhez képest készültem, próbáltam a versenyre koncentrálni, de megint egy momentum teljesen kizökkentett a végén Egész pontosan mindjárt az elején, mert ott álltam az első gyors rajtjában, mikor megláttam ott mellettem az én “Fekete Angyalom”(valójában szőke volt😂)… Kész voltam, és mi történt? Már az első gyorson beestem… Szegény Sanyi itt csukta össze végleg az itinert mellettem…” – mesél tényleg nagyon őszintén Fülöp Rajmund. Készítettem már pár interjút az elmúlt közel 30 évben, de ilyen titkok feltárására nem sűrűn került sor… Köszi Rajmund! Bocsi, de én alig várom a folytatást…😂
“Az 1999-es évet új autóval, és új navigátorral kezdtem. Egy Skoda Octavia Kit Car lett a választás eredménye. Nagyon brutális autó volt igazából, megkedveltem nagyon, idővel. A navigátorom pedig Répa Kati…” – hoppá, hoppá, kutyaharapást szőrével? Vágok közbe, szinte kínosan vinnyogva…😂 Bocsi Kata ezúton is, és kézcsókom. De aki nem tudná, Répa Kati a kor egyik legjobb navigátora, és igen szemrevaló teremtése volt a honi ralinak. Már a gépátvételeken megpillantva kedves személyiségét, a teljes mezőny, hörgésbe, és erős krákogásba ment át, mintha az elsőtől az utolsó nevezőig kompletten bagóztak volna…😍😂😍
fotó: Répa Kati facebook
“Jajj, nem ez volt az elsődleges szempont Kata tényleg kiváló navigátor volt. De ha már így belemelegedtünk a beszélgetésbe, nem tagadom, volt egy ki dac is bennem, hogy éppen hölgy navigátorom lett a már ismertetett háttér miatt. Csak azért is, fűtött kicsit ez is… De látod, ezek a dolgok azok, amelyeket nekem nem szabadott volna figyelembe vennem. Aztán, hogy ezzel, vagy ezért, megint elnyertem a jutalmam, ezt így soha nem fogom megfejteni.” – mert Katát elég hamar bevitted az erdőbe… Fűzöm tovább a gondolatmenetet.😊 Na, persze nem úgy, de hogy ebben a “Fekete Angyal” mekkora szerepet játszott, vagy a mágia, vagy a rontás, azt valószínű soha nem tudjuk meg, de az eset, sem volt hétköznapi. 😂
“Bevittem az erdőbe bizony, mindjárt az első versenyen. Ugyanis, mint kiderült, volt az elején egy típushibája a Skoda Octavia Kit Carnak. Erős használat közben megesett, hogy szétcsúszott a kormányösszekötő, mint ahogy nálunk is történt. Éppen Bikolpusztán. Robogtunk elég nagy tempóval,a mikor megtörtént a műszaki hiba, és kormányozhatatlanul letértünk az útról. Na, így vittem a bokor alá Katát, de még ha az lett volna… 😂 Helyette, jó nagy szikladarabokba csapódtunk. Abszolút totálkár lett a vége… Na, ki cserélt volna Katával?” – nevetünk jót a bosszantó sztorin. A rontás és mágia témakörét pedig függőben hagytuk…😂
“Persze azonnal reklamáltunk a cseheknél, akik a humoruknál voltak, és első körben adtak egy új kormányösszekötőt… Nekem nagy mosolyt nem csaltak az arcomra. Ezért felhívtam a magyar autósportban is igen ismert Rolf Schmidtet, hogy segítségét kérjem. Ő telefonálgatott párat, kihasználva kapcsolatait. Jól ismeret Ferdinand Porsche unokáját, így ezt is latba vetve kiharcolta, hogy végül kaptunk egy új Octavia Kit Car karosszériát a gyártól. Így egy futamot kihagyva, de később már ismét rajtra kész volt az autó.” – mesélte a nem hétköznapi esetet Rajmund.
“Katával szereztünk ezt követően pár második helyezést az A/7-es géposztályban. Valahol így egy olyan jó tanulóévnek tudom összefoglalni a dolgot. Összeszoktam a kocsival, hogy aztán egy erőteljes esztendőbe vágjak bele 2000-ben. Ferencz Ramón ült be mellém, és egy igen erős bajnokságot produkáltunk. Megnyertük az A/7-es géposztály bajnokságát és az F/2-es kategória magyar bajnokai lettünk. A legjobb teljesítményem volt karrierem során. Mint utólag kiderült, sajnos… Mert én még szerettem volna előrébb lépni…” – idézi fel legjobb esztendejét Fülöp Rajmund, némi keserűséggel ötvözve már.
“Olyannyira nagy visszalépés következett, hogy a 2001-es évet teljes mértékben kihagytam. Kecsegtetett az elején egy Vb-én való szereplés lehetősége is. Egy 1600-as Ford Pumával lehetett volna menni, ha én is tudok némi részt vállalni belőle, de ez nem jött össze. Így el kellett engednem a teljes szezont és úgy érzem valahol a teljes pályafutásomat. Utólag visszagondolva, most így érzem, ezt tudom mondani. Versenyeztem még egy keveset, de semmi nem volt úgy egyben már nálam…” – osztja meg továbbra is őszintén gondolatait Rajmund.
“A 2002-es bajnoki évben az Alba Rallye Team színeiben és Major Gáborral párban egy teljes szezont futottunk korábbi autómmal a Skoda Octavia Kit Carral. Én nem voltam már az igaz, olyan levezetés volt az egész, most is ilyen érzések kavarognak bennem, ahogy erre gondolok. A kategóriában voltak dobogós helyezéseink, de valahogy semmi nem volt kerek, kicsit fásult is lehettem talán. Ez az igazság, ahogy most így elemezgetem. Nagyon nem akartam már menni, de a visszautasításhoz meg gyenge voltam. Olyan jól lakott macska etetése volt ez…” – él ezzel a hasonlattal Fülöp Rajmund.
“Utána a 2003-as évben már csak alkalmi fellépéseim voltak. Jött egy lehetőség, hogy Vb futamon indulhassak, hát mondtam, erre összeszedem magam. Felkészültem és a török versenyen egy Toyota Corolla WRC-vel rajthoz tudtam állni. Hát sokat nem mentem vele, sajnos megállt benne a váltó, és elég korán kiestünk. Viszont óriási, örök élmény villan be, ha a versenyről beszélünk. A mi lehetőségeink a tréningre egy helyben bérelt, Tofas típusú, ott gyártott öszvér autóra futotta. Nos, ezzel álltam épp oda a super speciál szakasz edzésére, amikor a párom begördült mellém. Egy gyönyörű kocsiból nézett át Colin McRae és Derek Ringer… Olyan aranyosan mosolyogtak ránk, meg a Tofasra…😂😂😂 Ő volt a párom a szakaszon és az átnézés örökre megmaradt bennem…” – nosztalgiázik Rajmund.
“Itthon még egy fehérvári futásom volt a Skodával, de az utolsó versenyem azért emlékezetes volt. Ez pedig a 2004-es Szilveszter rali volt, egy Skoda Octavia WRC-vel, amit Herczig Norbival közösen birtokoltunk, de én csak itt mentem vele. Egy abszolút győzelemmel intettem búcsút a versenypályáknak. Ez volt az utolsó mutatványom egy versenyautóval. Benics Kálmán volt a segítségemre a búcsúzáskor.” – zárja a pályafutásáról szóló összefoglalást Rajmund. Elmondja kérdésemre, hogy persze hogy kipróbálna egy mostani konstrukciót, szerinte egy versenyre össze tudná kapni magát és talán a “Fekete Angyal” sem kisértené, hisz rendezett családi körülményke között él feleségével és gyermekével.😍😂 De már teljes szezonban soha nem tudna gondolkodni, hisz civil élete már irányba terelte már…
“Már korábban a fejembe vettem, hogy elvégzem a jogot. Harmincöt éves voltam, amikor felvettek az egyetemre. Elvégeztem és persze annak rendje szerint ügyvédjelöltként folytattam. Éppen a szakvizsgám kellős közepén kerestél, így nemsokára kész ügyvéd leszek. Ez volt az egyik vágyam és ezt véghez is vittem.” – mondja Dr. Fülöp Rajmund. ” A másik a hobbim, hogy repülőt vezetek. Pilóta vagyok egy kisebb légitársaságnál, és ha van felkérés, akkor egy hatszemélyes magángépet vezetek. Ezen kívül egy mezőgazdaságban érdekelt cég tulajdonosa, és vezetője vagyok. Hát így tengetem ralimentes életemet manapság. De a megkeresésetek, a szavazatok nagyon jól estek, és mindenkinek köszönöm, és üdvözletem küldöm!” -fejezzük be Rajmunddal.
Én nagyon élveztem a beszélgetést Rajmunddal. Remélem a Race1.net olvasói is így vannak vele a róla szóló fejezet végére érve. Meglepő őszinteséggel beszélt egy olyan problémáról, amely bizony jelentősen befolyásolta a koncentrációban. Ami pedig egy élversenyzőnél elengedhetetlen a raliban! Már ezért is örültem, hogy kibeszéltük ezt a témát, és egy egyedülálló interjú kerekedett belőle, tartalmát tekintve. Sok sikert Ügyvéd úr!
Kósa András Race1.net
A rengeteg gyűjtő munkát köszönöm Pacsuta Attilának.
A külön nem jelölt képeket köszönjük a Peták Tibornak, Keleti Istvánnak, Tóth Istvánnak, a Rally és Rallyvarázs évkönyvek készítőinek és Hanák Gábornak. Mindenkinek hálásak vagyunk a fotókért!