Versenyeztek már együtt és hasonló nézeteket is vallanak a raliról. Így nem volt meglepő, hogy Holczer Dani Markó Tibornak adta a stafétát, hogy válaszolhasson a megszokott tíz kérdésünkre. Tibor élt a lehetőséggel, elküldte válaszait, amit én szó szerint közlök most. Sokan vártátok – én meg Tiborra
-, a véleményét. Íme:
1. Mennyire vagy elégedett az eddig elért eredményeiddel?
Mindenekelőtt köszönöm a lehetőséget Daninak és üdvözlöm az autósport valódi barátait. Ugyan ez a sorozat a navigátorok által leírt érzésekről szól, nem tudom nem érinteni, belekeverni a rendezői hivatásban eltöltött bő két évtizedes tapasztalatomat. Ami fix, hogy sok-sok év – családi fertőzésből és érintettségből eredő – „komálóság” után előbb volt lehetőségem belekóstolni a navigátorkodásba, mint a rendezésbe. Amatőr versenyeken kezdtem, majd országos meghívásos és Rali Túra eseményeket követően jutottam el a Rallye2 és ORB derbikre, néhány mára kiirtott Rallye Sprint mérkőzéssel tarkítva. Ez egy bő 14 éves periódusban zajlott, 1996-os kezdéssel. Sportszakmai élményben, tapasztalatban a 2008-as Monte Carlo Rallye-t, a VB futamot emelném ki, ahol lehetetlen vesszőfutáson mentünk keresztül Holczer Danival a hercegségben felállított cél dobogó eléréséig.
Az emberi kapcsolatok és a jó érzés szempontjából viszont a Rallye Sprint versenyeket emelném ki a navigátorként megélt társasági tapasztalat szempontjából. Volt, lehetett részem több alkalmankénti sikerben, akadt, amikor ez mérhető eredménnyel, díjjal (is) párosult, de volt, ami e nélkül, a pillanatnyi körülmények leküzdésében nyújtott teljesítménytől volt szép és értékes számomra. Az eddigi „eredményeim” összessége még nem tekinthető végeredménynek. Habár nem navigátorként, hanem rendezőként, de további sok és komoly terv megvalósításán dolgozom ma is egy olyan csapattal, akikkel nem csak holnapig gondolkodunk, látunk előre.
A sors fura fintora, vagy hívjuk, ahogy tetszik, hogy pont ez a példanélküli 2020-as év lett az, ami kvázi „kényszerszabadságot” hozott számomra – nem saját döntésként. Az, hogy másként gondolkodók mit döntenek és kommunikálnak egyoldalúan az emberről, nem egyenlő azzal, hogy az érintett miről milyen döntést hozott/hoz, és hogy egyébként mi a valóság. Fontos szabály, hogy attól, mert valaki kiabál, harsány vagy próbál magabiztosnak tűnni nem jelenti azt, hogy igaza van. Sőt. Az eredményességnek fontos része – lehet – a „marketing”, de nem egyenlő azzal. Csak a marketing kevés, az nem eredmény, hanem eszköz.
2. Biztos, hogy mindig is navigátor szerettél volna lenni?
Persze, hogy nem! Szüleinknek köszönhetően sok versenyre eljutottunk már egészen hátulgombolós korunkban tesóm is és én is. A fertőzés innen ered, megfűszerezve azzal a bizonyos családi szállal, ugyanis mi Kákonyi Attilának, az unokatesónknak jártunk elhivatottan szurkolni. Sok év vágyakozás és versenynézés után egy bemutatón szólítottam le Kiss Ernő és Lajtai Zsolt Magyar Bajnokokat, hogy szeretnék a csapatukban tanulni, így kerültem még közelebb a tűzhöz. Szuper dolog volt! Büszkén mondtam barátoknak, hogy hétfőnként nem érek rá, mert délután szakosztály gyűlés van.
Aztán újabb néhány év múlva jött a lehetőség és beültem életem első amatőr versenyére „navigálni”. A versenyzői karrierem kiteljesedése még egy picit várat magára, mert az utóbbi bő húsz évben nagyobb hangsúlyt kapott a rendezés. Ami nekem nem sikerült – még – az sikerült a testvéremnek, aki rendkívüli állhatatossággal végig csinált 2 versenyautó építést a-z-ig, és versenyzett is az autóival. Az akkor rendelkezésre álló kondíciókat figyelembe véve ez igazán megsüvegelendő dolog. Büszke is vagyok rá. Én pedig csendben készítem elő a visszatérésemet, és egyszer csak folytatom.
3. Van példaképed, ha igen, ki az, akire felnézel és inspirált téged is? És miért ismered el?
Súlyos, pátoszos válaszokat is adhatnék, ami könnyű, de a kérdés maga még sem az. Ha a navigátor vonalon maradunk van szerencsém több kiemelten eredményes navigátort is ismerni, akik mind különböző stílusban, elképzeléssel érték el eredményeiket, mindtől lehet és kell ellesni kisebb/nagyobb fortélyokat. A legtöbb részletet, információt, story-t és legfőképpen barátságot Büki Ernőtől kaptam, aki az aktív navigátori évei és a sportból történő elüldözése között az MRT csapat részeként is sokat tett egy-egy verseny részleteinek csiszolásáért, sikeréért. A sportból történő elüldözése óta pedig rallye mentessé vált a kapcsolatunk, amit korábban nem tudtam volna elképzelni. Sajnos az utóbbi 5-7 év példátlan sportszakmai sikerei sok példaképet (is) eltaszítottak a sport mellől.
4. Mi volt az eddigi legnagyobb baklövésed és lett következménye?
Az 2000-es Esztergom Rallye-n egy sportbírói tévedés áldozatává váltunk a rutintalanságom okán. Mahler Szabival indultunk A5-ben egy jó kis A-s Swifttel, többek között Tobak Zoli, Benik Balázs, Tárnok Tamás és a Subákok kategória társaként. A strázsahegyi gyors IE-jében a szél felborította az IE előjelző táblát, ami a fűben feküdt. Szerencsére észrevettük és megálltunk előtte, azaz, jól jártunk el, a spori mégis korai érkezést jegyzőkönyvezett a tábla felállítása helyett, én pedig vitázni kezdtem vele. Kértem, hogy jegyzőkönyvezze a mi álláspontunkat is a feldőlt tábláról stb. Azt ígérte persze, én elhittem, és később az összekötőt kerestem ez ügyben, aki semmit nem tudott intézni, bevarrták a büntit, amivel végül elestünk a dobogós bemutatkozás lehetőségétől.
Nagyon bántott, hogy hagytam magam becsapni, naiv voltam, nem voltam elég rámenős. Minden esetre jó lecke volt. Nyolc évvel később a Monte Carlo Rallye-n szintén az egyik gyors IE-ben mást írt a menetlevélre a spori, mint amit az IE óra mutatott. Visszaadta a menetlevelet, megnéztem és jeleztem neki, hogy ez nem OK, nézzen az órára, és javítsa ki. Úgy csinált, mint aki nem beszél angolul, végül közöltem vele, hogy hívja ide az állomásvezető bírót és korrigálják a hibát vagy nem megyünk innen sehova. Mivel szűk volt a hely az állomáson, pár másodperc gondolkodás után inkább kijavította az adatot. Nem egy fennkölt sportszakmai disputa volt ez, de sikerült kiharcolni az igazságot.
5. Ki volt eddigi pályafutásod alatt a legjobb pilóta, akivel együtt tudtál dolgozni és miért őt emeled ki?
Az utóbbi 20 évben már inkább a rendezői oldalnak köszönhetően ülhettem több közelmúltbeli és jelenlegi bajnok mellett és mindegyik alkalom más okból volt érdekes és élvezetes. Jó sokféle, fajta autóban történt mindez a WRC-ktől, a S2000-en át, az R5-ig, Mitsuk, Ladák, Toyota, Fordok vagy éppen a Diana féle Fiat 131 is szerepel ezen az ajándéklistán. Szerencsés helyzetben vagyok, hogy a gyerekkori álmom egy része ekként teljesülhetett. …és, hogy a kérdésre is feleljek, természetesen mindegyikükkel remekül együtt tudtam „dolgozni”.
6. Osztod azt a véleményt, hogy a navigátoroknak is valami nem stimmel a homloka mögött, mint a kapusoknak a labdajátékokban ?
Az autósport veszélyes! Ezt az alapvetést versenyzőként is tudtam, de rendezőként talán még élesebben szerepel a prio-lista élén. Konzervatív vagyok ezen a téren és úgy hiszem, hogy alapvetően van szükség egy a laza és/vagy gazdasági ismeretségen túl valami erősebb emberi kapcsolatra ahhoz, hogy ketten összeüljenek egy autóba versenyezni. Azért kell ez, hogy a pilóta jó érzéssel tegye meg, amit a naviga diktál, és hogy a Jobb1 személyzete a meglévő bizalma alapján kellően tudja motiválni, „irányítani” a pilótát, mert, hogy az „úgy is meg fogja oldani”. Hogy a kapusokkal mi a szitu a CT-ben nem tudom, de a navigátorkodást, ha valaki nem csak a szerepbe, hanem a történet valós tartalmába szerelmes, akkor nem lehet jól csinálni egy csipetnyi jó értelemben vett őrültség, őrült elhivatottság nélkül, az biztos. A legnagyobbak, legismertebbek belső felvételei árulkodnak erről Moyától Pattersonig, Gristtől Büki Ernőig vagy éppen Kosztolányi Tamásig. A szituációk, a reakciók némelyike nem tanulható, zseniális.
7. Mi az amivel elégedett vagy a ralisportunkban és mivel nem?
Elégedettség? Egy számomra értékes ember, barát szokta azt mondani, hogy a cél kitűzésekor az egyik legfontosabb dolog a helyes erőfelbecslés. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy kutya nehéz dolog egy a saját érdekeinkkel ellenkező döntéssel félreállni belátva, hogy a képviselt ügynek rövidtávon sem teszünk jót, csak erodáljuk azt. Mivel félreállni nagyon nehéz, ezért fordul ez elő olyan ritkán – önként. Persze, rám süthető a bélyeg, hogy nekem (is) savanyú a szőlő, stb., stb. Éppen ezért a további nyilvános fejtegetéstől elállva inkább úriember maradok, mint hogy egy már megszokott, egyoldalú kommunikációs cunamit indukáljak egy csomó sértett féllel.
8. Melyik volt életed eddigi legnagyobb kihívással járó futama?
Kétségtelenül a 2008-as Monte Carlo Rally, ami a VB futamokra jellemző összetettségén túl további extra fűszereket is tartogatott számunkra. Nagyon komoly kihívás ugyanakkor élvezetes kaland volt, olyan igazi örök emléknek való.
9. Melyik futam az, ahol mindenképpen indulni szeretnél egyszer pályafutásod alatt és miért?
Volt szerencsém több versenyt is megnézni itthon is, külföldön is, és a finn és azori versenyeket tenném kívánságlistára navigátorként. Másrészt: 23 éve vagyok jelen versenyrendezőként ebben a sportban. A bő két évtized alatt sok mindent tapasztaltam, sok minden és sok mindenki változott. Rendezőként is vannak még terveim. És mint tudjuk, a változás állandó, örök.
10. Ezt a tíz kérdést melyik kollégádnak tegyük fel a következő részben a te kérésedre?
Valaki olyannak, aki hasonló cipőben jár, mint én: rendezői oldalról is érintett, amit navigátorkodással igyekszik tetézni. Kíváncsian várom Őry Tamás csapatvezető, promóter, rendező, és nem utolsó sorban navigátor válaszait.
Kósa András Race1.net
A képeket Markó Tibor küldte szerekesztőségünknek. Fotók: Petr Sagner, Duen.hu, Itiner.hu, Rally.hu
Az “ööőőöö… Illetve… 😂😂😂 ” cikksorozat eddig megjelent részeit a riportalany nevére kattintva olvashatod.
| 1. rész | Ferencz Ramón |
| 2. rész | Mesterházi Márk |
| 3. rész | Kuti Péter |
| 4. rész | Németh Gergely |
| 5. rész | Istovics Gergő |
| 6. rész | Csökő Zoltán |
| 7. rész | Bán Viktor |
| 8. rész | Csányi Botond |
| 9. rész | Kecskeméti Balázs |
| 10. rész | Kiss Andris |
| 11. rész | Illés Peti |
| 12. rész | Papp Tamás |
| 13. rész | Hannus László |
| 14. rész | Kocsis György |
| 15. rész | Kerék István |
| 16. rész | Zsiros Gábor |
| 17. rész | Tóth Imi |
| 18. rész | Büki Ernő |
| 19. rész | Czakó Janek |
| 20. rész | Kertész Krisztián |
| 21. rész | Deák Attila |
| 22. rész | Holczer Dániel |