Michelisz történelmi sikere, talán átszakít egy gátat

Azt hiszem, kevés ember van kishazánkban, aki ne tudná, hogy tegnap Michelisz Norbert világraszóló sikert ért el. Mert ez az! A WTCR sorozat világkupa győztese egy magyar, a baranyai Hímesháza szülöttje lett. Talán maga sem tudja még, ez mekkora dolog. Persze azzal ő és mi is tisztában vagyunk, hogy tíz év alatt mennyit tett érte, és azok is, akik egyengették pályafutását. Inkább úgy fogalmaznék, lehet nem tudja még, mekkora mérföldkő lehet az ő sikere a mi sportágunk megítélésében.

Legalábbis reménykedem benne, hogy országunk vezetői végre látni fogják, hogy az autósport igen eredményes lehetne világ és európai szinten, ha valamilyen formában ide is jutna a forintokból. Mert ugye nem jut… Mielőtt erre megint jönnének a megjegyzések, írom nagy betűkkel NEM JUT EGYETLEN FORINT SEM A MAGYAR AUTÓVERSENYZŐKRE! Mert ez az igazság. Ugyanakkor Michelisz Norbert személye bizonyítja, hogy vannak kiemelkedő magyar tehetségek e sportágban is. Norbi sikere a bizonyíték, mekkora reklám ez országunknak, hogy jelentős tradíciókkal bíró autós nemzetek pilótáit utasította maga mögé a baranyai srác. Éppen ezért ámul ezen a világ, a sportág szakmai és szurkoló köre.

És ez ugyanígy lenne, ha a raliban tudnánk hasonlót alkotni, vagy a ralikrosszban, vagy más gyorsasági bajnokságokban. Miért ne lehetne? Tehetségeink vannak, viszont őket kinevelő, menedzselő, pályájukat egyengető feltételek NINCSENEK! Nem is lehetnek, hisz NULLA forint van rá! Az hogy nem jut ide a TAO forintokból tudjuk, meg azt is, hogy soha nem fog. De az már, kérdem én, hol igazságos, hogy a reklám és a marketing költségek is agyon vannak szabályozva kis országunkban, amiből még így, vagy úgy lehetne talán valamit kezdeni, ha lehetne. De nem lehet, mert erre sincs egy egészséges rendszer, legalább azok számára, akik az autóiparhoz kötődő tevékenységükkel növelik a GDP-t…

Miközben Michelisz sikere mutatja, mekkora reklámértéke van az elért eredményeinek. Hol igazságos ez akkor??? Nem kell máshonnan elvenni semmit, de az tűrhetetlen, hogy ide sem így, sem úgy nem juthat semmi! Az idei év sporttörténelmi sikerét egy magyar autóversenyző érte el. Mert ez az! Ugyanakkor más agyondotált sportágak is értek el sporttörténelmi dolgokat idén (is), csak mélységükben… De hiszünk a feltámadásukban, éppen ezért azt mondom, ne vegyenek el semmit, de most már vegyük észre, hogy más eredményes sportágaink is vannak a “látvány” titulussal TAO-ban és vajban fürdetetteken kívül.

Éppen ma kaptam meg a Magyar Sportújságírók Szövetségétől a listákat, hogy kire, kikre szavazhatok az Év sportolója választáson. Az én jelöltem megvan, hisz ott mosolyog a neve a TOP10-ben. És ti is Kedves Autósport Rajongók tudjátok, ha itt komolyabb összegek lennének tehetségeink kinevelésére, akkor ezeken a listákon több név is szerepelhetne tőlünk. Mert a feltételek biztosítása mellett több szakágban együtt, legalább 5-10 top pilótánk lehetne. És tudjátok erre mennyi pénz kéne éves szinten? A magyar sportkluboknak nyújtott 2018-as TAO támogatások kettő tized százaléka!!! Igen, jól olvassátok, az egy százalékának az ötöd része! Ugye milyen kicsi arány? Viszont ez másfél milliárd forint!

Na, ha ennyi lenne évente arra az 5-10 tehetségre a szakágakban együtt, már nagyon komoly eredményeket lehetne elérni. Mondom az egy százaléknak az ötöd részéből. Ehelyett mi van? Semmi…

Szóval nagyon remélem, Michelisz Norbi világraszóló sikere átszakít egy gátat. Csak kéne kopogtatni, mert ha csöndben vagyunk, ebből sem lesz semmi… Ha hagyjuk kettőt aludni rá az illetékeseket, és a harmadik nap után, már csak édes álomnak tűnik a tegnapi bajnoki cím, egy hét múlva meg már meg sem történtnek… És akkor megint szurkolhatunk más nemzeteknek, hogy ők győzzenek, hogy mi a pótselejtező utolsó szalmaszálának a legvégébe kapaszkodva hátha…

De hátha…

Kósa András Race1.net

fotó:

Post2