Szombaton reggel 9 órától MNASZ Tisztújító Közgyűlést tartanak. A Race1.net korábban már közzétette a különböző tisztségekre beérkezett jelöltek névsorát. Aki esetleg nem látta, itt megtekintheti.
Elnököt választanak, elnökségi, és bizottsági tagokat ill. szakágvezetőket. Évekre eldőlhet ismét a magyar autósport sorsa… Persze minden ilyen közgyűlés előtt így voltunk… És sokszor csalódtunk az új vezetés tevékenységében. De talán most másképpen lesz.
Személy szerint engem természetesen az elnök személye, és a ralival kapcsolatos dolgok érdekelnek a legjobban. Nyílván egy ilyen tisztújító közgyűlés remek alkalom a megbuktatásokra, volt már pár ilyen, de teszem fel a kérdést, mit értünk el vele?!
A baj, hogy ezeknek a támadásoknak, leváltásoknak, megbuktatásoknak sokszor csak személyes indítékai vannak, és kevésbé szakmai. És pontosan ezért mindig az autósportos társadalom húzta a rövidebbet, mert olyanok voltunk, mint a rák, többet mentünk vele hátra, mint előre…
Talán most lehet az első olyan választás, amikor a szakmai eredmények, az utóbbi 2-3 évben felmutatott fejlődő tendencia, talán többet nyom a latba. Nézegettem a jelöltek névsorát. Mindenkinek szíve joga, hogy mire pályázik, hova jelöltette magát. De biztos, hogy mindenki átgondolta, aki a személycserére hajt, hogy valóban többet tudna annál, akinek ő a tisztségét szívesen betöltené? Mert ha nem, és csak személyes ellentétek vezérlik, nyugodtan kijelenthetem, hogy már vesztettünk vele…
Jó lenne, ha az önjelöltek egy kicsit ezt is átgondolnák. Próbáltam közülük többeknek elolvasni érveit, okfejtését, de alig találtam ilyent. Van aki elküldte, ezúton is köszönöm. DE! Számomra az olyan ígéretek, “ha engem megválasztanak, majd akkor…” teljesen komolytalanok. Szakmai érveket, konkrétumokat, terveket akkor is lehet nyilvánosságra hozni, ha még egyelőre jelölt sem vagy. Miért nem teszik az érdekeltek? Az általános szövegek, ígéretek kora szerintem már lejárt.
Nem tudom ki és milyen újat tudna hozni, ahhoz képest, ami most zajlik. Mert tegyük félre egy pillanatra a személyes ellentéteket. És ha ezt valóban sikerül, akkor a vak is látja, hogy egy bizonyos fejlődés útjára léptünk. A Race1.net oldalán lassan két éve publikálok ismét, visszatérve szeretett sportágamhoz, és én egyértelmű elmozdulást látok azóta. És jó irányba…
A türelmetlenek lehet, azt mondják ez kevés, aki nem ért hozzá, az kevesli… Pedig, szépen mocorog itt valami. De miért is nehéz? Azért mert hazánkban minden az. Mert olyan kis kannibálok vagyunk, hogy hatalomért, pénzért azonnal felfaljuk a másikat… Pedig ebben az esetben csak az lakik jól, aki a másikat lefejezte és felfalta. De, mi lenne egyszer, ha úgy laknának mások is jól, hogy mindenki megmaradna… Mi, akik igazán szeretjük ezt a sportot, szeretnénk már fokozatosan elhízni a jóságtól, bőségtől…
Hogy nem kéne több ezer kilométert utaznunk, ha nemzetközi mezőnyt szeretnénk a raliban is itthon látni. Nem kéne szorongva könyörögnünk a szponzoroknak, támogatóknak. Ha a különböző versenyek rendezői is inkább sporttársak, és nem ellenfelek lennének. A sportbírók, akik szintén szívüket, lelküket adják a sportért, tisztességesen honorált és megbecsült tagjai legyenek ennek a ralis családnak, nem pedig a rabszolgáik, akik felett mások rendelkeznek, hogy ki, mikor, hova mehet… Értitek, ugye,?
Na, kérem. Szóval holnap az erre illetékes tagok választani fognak. És ez nem mindegy senkinek. Sem annak, aki csak ír róla, sem annak, aki versenyez, és főként annak nem, aki imádja ezt a sportot. Vegye mindenki komolyan a holnapi döntését, és tegye félre a személyes ellentéteket. Itt az autósportról, és ezen belül a legnépszerűbb szakágról, a rali jövőjéről van szó… Csak az csörtessen tényleg, aki konkrétan jobbat és többet tud annál, mint ami most történik… Én nem olvastam egyet sem. Lehet, csak nem jutott el hozzám…
Kósa András Race1.net