Nem egyeztettem senkivel, mikor itthon a nyuszival pacsizgatva úgy döntöttem, írok egy cikket most, húsvétkor egy olyan emberről, aki bizony nagyon megérdemli, mert eddig kifejezetten róla szóló írás nem is született. Nem szóltam neki, mert tudom, szerényen elutasítaná, vagy mondaná, “ahh, nem kell…” De igen! Mert Rácz László bizony, megérdemli. Lacikám, ezt hozta neked a nyuszi húsvétra.
Nem taglalnám, mert betéve tudjátok már, hogyan és mikor kerültem kapcsolatba Szauer Gergővel. Nyilván általa ismertem meg navigátorát, Lacit. Mikor egyáltalán gondolkodóba ejtett a páros, elkezdtem rengeteg belső, és külső felvételt nézni a közös szereplésükről. Azonnal megfogalmazódott bennem az, hogy valamiben biztos az egyik legjobb Rácz Laci a többi remek kollégája között, mégpedig a tűrőképességben…
Mert amit Gergő művel vele már évek óta, azt kevesen bírnák szó és pelenka nélkül. Egyik elhíresült videójuk bejárta a világot. A Mecseken, a hetvehelyi gyorson a bakonyai erdészházhoz nyélen érkezve, enyhén szólva elúszott a Lada… A jelenet belső és szemből készült felvételét a világ minden táján megtekintették. Nem véletlenül… És Laci csak ült, és bólogatott…
belső:
Robotzsaru maxon…!!!!
Zveřejnil(a) lepoldsportvideo.hu dne 11. srpen 2014
szemből:
Ez a térkép mutatja, hogy a földön rengeteg ország volt, ahol ralirajongók tízezrei megnézték a jelenetet…
Pedig Laci tudja mivel játszik, mert átesett már a tűzkeresztségen, igaz nem Gergő avatta fel. Történt ez Geresdlakon, ahol 2012-ben Bánkúti “Kutyával” és a Peugeot 205-sel olyan talajgyakorlatot mutattak be, ami méltán került bele az összefoglalókba.
A történet ugyan a kórházban végződött, de komolyabb baj nélkül. Laci később már Szauer Gergő párja lett, akivel itt, ezeken a versenyeken ismerkedett meg, és autóznak együtt már évek óta. Igaz, pont tavaly az utolsó orfűi versenyen, “Kutyával” összeültek egy Skodában, de semmi baj nem történt… Ebből is látszik a két versenyző között azóta is kiváló a viszony. Igaz Laci, akkor még nem tudta, mit hoz neki az idei esztendő…
Miközben lázasan szerveztem az idei évüket, és osztottam meg az információmat velük, Laci sokáig tartózkodva fogadta. Legbelül annyira hihetetlen volt számára, hogy egy nagyobb autóban és esetleg több futamon indulhatnak a legmagasabb osztályban. Akkor kezdett hinni a dologban, amikor Maricsek Miki és Szvatek Zsolti életnagyságban bemutatták a párosnak az autójukat. A Mitsubishi EVO IX-et…
Az egykori ladás srácok már a tavalyi Mecsek ralin bizonyították, pokoli gyorsak tudnak lenni nagyobb kategóriájú autóval is. Erre épült az idei terv, hogy bizony ez a páros többre hivatott, mint a ladázásra… Mikor vázolódtak a lehetőségek, és egyre komolyabbá vált a dolog, akkor én már rég túl voltam egy döntésen.
Úgy gondoltam, egy karriert, egy csapatot nem úgy kell építeni, hogy akár pénzügyi érdekek, vagy jogos, vagy jogtalan szakmai megállapítások nyomjanak többet a latba, mint az, hogy Laci mindent kibír Gergő mellett. Ez ugye most viccesen hangzik, pedig nem az… Úgy vélem, a jobb1 egy olyan bizalmi állás a raliautóban, amit az nem tudhat, aki még nem versenyzett. Mikor szivárogtak a csapatról szóló információk, többen feltették nekem ezt a kérdést, biztos, hogy Laci a megfelelő?
Biztos! Egészen biztos! Tudom, most sok kollégája ezt nem fogadja el tőlem, de az volt számomra a döntő, hogy Lacit Gergő egyszerűen nem tudja meglepni! És ezzel nem biztos, hogy mindenki így lenne, aki esetleg Gergőnek navigálna… Ugyanis ez a mohácsi “volánművész” egészen másképpen kezeli azokat a technikákat, amit eddig a feneke alá rakott az élet… És ez bizony okozhatna másoknak meglepetéseket. De Lacinak nem!
Gergővel ezen megállapításaim után megbeszéltem, hogy nálunk nincs navigátorkérdés, és nem is lesz. Ezt később elmondtam Rácz Lacinak is, és innen indult a történet. Most már a rali1-ben, egy Mitsubishivel… Amíg ő nem mondja, hogy ezt, vagy azt a szereplést nem tudja vállalni, addig Rácz Laci “osztja az igét” Gergő mellett. Mi hárman erre kezet fogtunk.
Gergő azóta többször is kiállta a próbát, hisz a jelenleginél komolyabb ajánlatokkal keresték őt ismert, és elismert navigátorok, vastagabb számlákkal, de mi tartottuk magunkat a kézfogáshoz, no meg Maricsek Mikivel történt egyezséghez. Mert ha ő nem lenne, a lehetőség és a Rally Café Racing sem létezne. De létezik, mert mindenki tartotta a szavát.
És ez az amit érzett Laci barátunk január elején. Kezdett komolyan készülni és hinni abban, hogy Orfűn a tesztralin, majd Egerben is ott lesznek. Gergőnél jóval idősebb, hisz mohácsi párja még a harmincat sem töltötte be, míg Laci már több éve átlépte a negyvenet.
Mégis ugyanolyan lelkiismeretesen kezdte a felkészülést, mint fiatal barátja. Megfogadták, hogy a hagyományt nem szakítják meg, azaz a szokásos Busójárást még rendesen bevállalják…
Állták a szavukat, meg ők is a lábukon, amíg bírták a több napos bevetést. Ugyanis Laci, már tiszteletbeli mohácsi, hisz a két jóbarát a civil életben is napi kapcsolatban van. Gergő és baráti köre is többször rohamozta Laci várát Szigetváron, de ez így is van rendjén, még fiatalok… Én minden buliban nem vettem részt velük, amióta ismerem közelebbről őket, de voltak annyira aranyosak, hogy valamilyen formában mindig jelezték, velük vagyok…
Persze, Laci családos ember, és ezt az idei, minden eddiginél komolyabb kalandot, otthon is meg kellett beszélnie. Párja, Lilla mellett, ebben támogatja kisfia és kislánya, akik nagyon büszkék az apukájukra. Orfűn a tesztralin, abban a cudar időben is együtt volt a család, és szurkoltak a párosnak, első idei bevetésükön az új autóval, új csapattal.
A többit már tudjátok, hisz mind Orfűn, mind Egerben letették a névjegyüket. Laci nekem semmilyen meglepetést nem okozott, hanem bizonyított. Több felvétel is tanúsítja, Gergő idegenben sem hazudtolta meg magát, Laci pedig hozta a formáját. Minden gyorsasági után fülig érő szájjal konstatálta, hogy ez is, és az is rendben volt…
Mi csak utólag láthattuk, miket élt meg teljes természetességgel. És erre mondtam, és mondom, hogy lehet, hogy vannak jelen pillanatban szakmailag még előrébb tartó navigátorok nála, de Laci alkalmazkodó képességénél kevesen tudhatnak jobbat. Ettől olyan jó ő, és ezért van rá szüksége a csapatnak és Gergőnek. Mert Rácz Laciból csak egy van… Őt nem lehet utánozni.
Ezért hajolok meg előtted barátom, és kívánok neked és családodnak kellemes húsvéti ünnepeket!
Kósa András Race1.net
Címlapfotónk: Salánki Gábor. DE köszönjük minden fotós kolléga munkáját, és egyben kívánok nekik is Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
