Ralibajnokaink 4. rész: Németh László – Jójárt András

Németh “Pempő” László és Jójárt András 1986-ban lettek abszolút bajnokok. Egy olyan év volt ez számukra, amikor megjárták a mennyet és a poklot. Ugyanis aranyérmet akasztottak a nyakukba, a karjukba meg az infúziót…Ma már mindkettőről őszintén beszél Jójárt András. Igen, csak ő… Németh Pempő 2004 júniusában távozott közülünk. Isten nyugosztalja.

Birgés István és Pacsuta Attila munkája ez a digitalizált kép az eredeti autóról

Andrást hosszas keresés után értük el. Ezúton is köszönjük a közvetítők, segítők munkáját. A telefont külföldön vette fel, de így sem volt akadálya annak, hogy jó hangulatban felidézzük a múltat, a bajnoki címet.

“Én 1970-ben kezdtem versenyezni. Akkor vezettem, tehát a baloldalon kezdtem. Polski Fiattal vágtam a kalandba, majd egy Mini Morrist is hajtottam. A kategóriában országos bajnokságot nyertem 1972-ben. Aztán megszakadt a pályafutásom, ugyanis bevonultam sorkatonai szolgálatra, ahonnan az 1975-ös esztendő nyarának végén szereltem le.” – kezdte a visszaemlékezést Jójárt András

“Ekkor találkoztam Németh “Pempő” Lászlóval, aki szintén a Budapesti Áfornál volt, ahová én is visszatértem leszerelésem után. Pempő megkért, hogy üljek be mellé, tanítsam, hogy is működik ez igazán, hisz tudta, hogy korábban én már versenyeztem. Elfogadtam hívó szavát, és már a 75-ös év őszén  együtt versenyeztünk egy VAZ 21011-sel, azaz egy kerek lámpás, de 1600-as motorral szerelt Ladával” – mesél András a kezdeti lépésekről.

“Mi is a túrabajnokságban tettük meg az első lépéseket, aztán felkerültünk az első osztályba, és 1978-79-ben  már nyertünk versenyeket a kategóriában, második, harmadik helyeket értünk el a bajnokságban, így bekerültünk a BBK válogatottba. Rengeteg futamon indulhattunk külföldön is. A válogatottságunk 1985-ig tartott, mert itt nyugati típusú autóval nem lehetett versenyezni, mi pedig autót váltottunk.” – közelítünk Andrással a pályafutásuk csúcsához.

fotó: Simon Tamás

“Akkor már Ferjáncz Attilával egy egyesületben voltunk. Ferdinek a Rothmans biztosított egy Audi Quattrot, így hozzáférhetővé vált a Renault 5 Turbó autója. Nem sokat haboztunk Németh Pempővel, belevágtunk a kalandba és megvásároltuk az autót Attilától. Nyilván, egy teljesen más típusú autóról beszélünk, mint a korábbi Ladánk volt… A Renault 5 Turbo, egy kifejezetten rossz indulatú méregzsák volt. A súlyelosztás is furcsa volt,hisz mögöttünk volt a motor, és a nagy széles hátsó gumikkal, a szélesítéssel nem egy nyomtávban haladt az első kerekekkel, ami azért furcsa volt. De haladni, nagyon lehetett vele” – ismerteti a kocsi tulajdonságait András

fotó: Simon Tamás

“És meg is nyertük vele 1986-ban a magyar abszolút bajnokságot. De ez nem volt ennyire egyszerű, hisz még  bajnokság befejezése előtt nagyon nagyot estünk az autóval. A hibát ott követtük el, hogy mi Ladával tréningeztünk, aminek ott jó esetben 160 Km/h óra volt a sebessége, a Renault meg ennél jóval gyorsabb volt. De mi kímélni akartuk a versenyautót, és ezért a keleti márkát nyüstöltük a pályabejárásokon. Nos, mint kiderült, nem volt jó döntés” – idézzük fel a hatalmas esést Jójárt Andrással.

Az a sima bal, középen a híddal, rajta a dobbantóval… Innen 207 km/h-val…

“Ez az Óhuta – Erdőhorváti közötti gyorsasági volt. Az óhutai rajtot követően, ezen az egy kocsi széles aszfaltúton több hidas szakasz is van, nos mi a másodikhoz érkeztünk egy hosszú egyenest követően 200 km/h óra tempó felett. A későbbi vizsgálatok konkrétan 207 km/h-ról szóltak. A híd gyakorlatilag egy ugrató volt, főleg ekkora tempónál. Ezt tudtuk, a Ladát is szépen eldobta. Igen de a Reanult-t még jobban. A kocsi ugye “farnehéz” volt, és ahogy elrepültünk a levegőben már az orrára bukott. A hátsó súly vitt minket, de egyúttal átbuktatott a levegőben, és a kocsival valahol a motorháztető, szélvédő síkjában érkeztünk le, és iszonyatosan nagyot estünk. Be a fák közé, ahol ott volt egy kétágú villanyoszlop, betontalpakkal rögzítve, amiből mi gyufaszálakat csináltunk.” – adja elő András a történteket.

És itt jobbra bent a kétágú villanyoszlop, ma is ugyanolyan betontalpakkal…

“Összetörtük magunkat rendesen, meg az autót is. Pempő beszorult a kocsiba, én rángattam ki, pedig eltörött a bal térdem, de a jobb lábam is. A mentők Sátoraljaújhelyre vittek be minket. A vizsgálatok után közölték velem, hogy csavarokat fognak elhelyezni a lábamba, de én ezt nem akartam. Felhívtam Pesten egy barátomat, aki elmondta, hogyan úszhatom ezt meg. Azt választottam, ezért egy másik barátom, gyakorlatilag megszöktetett a kórházból és felhozott Budapestre. Ahol aztán összesen hat hónapot töltöttem gipszben, de nem kellett csavarozni. És most sincs semmi baja a lábamnak…” – bizonygatja András, hogy minden meggyógyult akkor, és még a frontokat sem érzi meg a végtagokkal…

“A bajnokságot a bukástól függetlenül megnyertük, mert kellő előnnyel rendelkeztünk már. Az autó eldobós volt, ezért Ferjáncztól kaptunk egy ugyanilyent. Ezzel mentünk 1987-ben. Azonban ez az év volt az utolsó a gruppe “B”-s autóknak, így ezzel folytatni tovább nem lehetett, és ezért Németh Pempő is úgy döntött, hogy abbahagyja és az év végén visszavonult. Utána is jó barátok maradtunk. Tartottuk a kapcsolatot. Sajnos fiatalon ment el, 2004 júniusában temettük, pedig csak 51-es születésű volt. Két év és két nap volt közöttünk, ugyanis ő március 25-i én pedig 27-i születésű vagyok. Isten nyugosztalja.” – emlékezik a bajnok társra András.

Németh Pempő, imádott autójával a Hungaroringen…        fotó: Simon Tamás

“Én folytattam egyből tovább a navigátori pályafutásomat. Kövesdán András mellé ültem be ralizni. András sokat hegyizett, de raliban is próbálkoztunk, nem is rossz autókkal. BMW-vel mentünk, és a piros Lancia Delta Integraleval. Ez 1988-90-ig volt. De párhuzamosan még terepraliztam is.Itt Balázs Jánossal versenyeztem. Kezdetben Mitsubishi Pajeroval. És abszolút bajnokok is lettünk 1993-ban. De később egy Schlesser féle Buggyba ültünk át, tehát nem akármilyen autókkal mehettem.” – idézi Németh László utáni időszakát Jójárt András.

Kövesdán András  – Jójárt András 1990. Salgó rali  fotó:Peták Tibor

“Aztán jöttek a marathoni versenyek, mint a két jubileumi futam 1993-ban. Indultunk Jánossal a 25. évfordulóján a London-Sydney, majd két évvel később a London-Mexico versenynek. Óriási élmények voltak, és nem is hagytuk abba. Mert 1997-ben a Panama-Alaska, majd egy évvel később a Shield of Africa futamokon is indultunk. Úgyhogy voltam pár szép részén a földnek, az autósportból kifolyólag.” – meséli András, és ezeket tán nem is tudta mindenki.

Szintén Kövesdánnal az 1990-es Mikron ralin.  fotó: Peták Tibor

“Aztán ezt követően megint Kövesdán Andris csábított egy Porscheval. A Historic futamokon indultunk itthon és az Eb-n egyaránt. Ez 2007-ben kezdődött és tartott 2012 év végéig. És nem fejeztem be, mert én ezt soha nem mondtam. Ma is készen állok ilyen feladatra, csak 66 évesen meggondolom, miért is, és ki mellé ülök be, de még minden lehet…” – zártuk a múltidézést Andrással. Be kellett fejeznünk az időutazást, ugyanis ő miattunk szakította meg az övét, említettük cikkünk elején, éppen külföldön értük utol.

A mennybe jutottak a kocsival 1986-ban, vagyis akkor csak majdnem… Pempő most ott olvassa cikkünket.

Mind a raliban, mind a terepraliban nyert abszolút címet Jójárt András, kívánunk neki további egészséget, mert szerencsések vagyunk, hogy az ő segítségével méltathattuk néhai sporttársát, bajnok párját Németh Lászlót is.

A közölt képekhez hasonlókat találhattok Peták Tibor facebook oldalán, ahol többek között Simon Tamás többszázas albumát is böngészhetitek. Elképesztő időutazásban vehettek részt. Köszönjük nekik, hogy ilyenekkel ajándékozzák meg az utókort.

Kósa András race1.net

Július 25-én, kedden megjelenő cikkünkben Ranga László – Dudás Mihály/Büki Ernő előtt tisztelgünk.

A cikksorozatban szereplő párosok névsorát alább láthatjátok, lilával a már megjelent írást jelöljük, a névre kattintva a cikket lehet elolvasni. 

A párosok névsora:

1967,1969-1973,1975-1982,1985,1990. Ferjáncz Attila Zsembery Jenő/Iriczfalvi Ferenc/Tandari János
1974 Balatoni Mihály Sándor István
1983,1984 Hideg János Kecskeméti Zoltán/Bán Attila
1986 Németh László Jójárt András
1987,1988,1991-1994 Ranga László Dudás Mihály/Büki Ernő
1989 Selmeczi György Jutassy József
1995-1997,2000-2002,2005 Ifj. Tóth János Gergely Ferenc/Tóth Imre/Bahor Bea
1998,1999 Kiss Ferenc Büki Ernő
2003,2006,2007 Benik Balázs Somogyi Pál/Varga István
2004 Turi Tamás Kerék istván
2008 Spitzmüller Csaba Kazár Miklós
2009 Hadik András Juhász István
2010,2011 Aschenbrenner György Pikó Zsuzsa
2012-2014 Kazár Miklós Ferencz Ramón/Szőke Tamás
2015,2016 Herczig Norbert Bacigál Igor

“N” csoport abszolút bajnokok

1988,1991,1993 Oroszlán László Oroszlán Tibor
1989,1995 Érdi Tibor Borbély Zoltán/Varga István
1990 Tóth Mihály Házi József
1992 Maksa Imre Vass Norbert
1994 Gerencsér Tibor Bathó Zoltán
1996 Szeleczky Tamás Penderik László
1997 Vizin László Gönczi László
1998 Hideg Krisztián Tajnafői Péter
1999 Elek István Iványi Sándor
2000 Tagai Tamás Tagai Róbert
2001,2002 Aschenbrenner György Koronczai Tibor/Földes Csaba
2003,2004 Spitzmüller Csaba Harsányi Zsolt, Bahor Bea
2005 Szabó Gergely Benics Kálmán
2006 Matics Mihály Vinoczai Attila

 

Post2