Deák Attila egykori “tanítómesterének”, barátjának, kollégájának adta tovább a stafétát a navigátorok között. Így kapta a megszokott tíz kérdést Holczer Dániel, aki évtizedek óta a honi autósport tagja. És nemcsak versenyzőként. Éppen ezért Daninak volt mit mondania, amely az alábbi válaszokból kiderül…
1. Mennyire vagy elégedett az eddig elért eredményeiddel?
Először is engedjétek meg, hogy megköszönjem Deák Attinak a stafétát, akiről – félig meddig tanítványomként – azt gondolom, hogy méltán lehetek rá büszke, hiszen sok-sok komoly eredményt ért el. Bizonyára nem véletlen dobta nekem a labdát, hiszen tisztában van vele ő is, hogy bőven van miről beszélgetnünk. És tudja azt is, hogy ritkán szólok… No de én nem a Monte Carlo Rally-s kalandokkal kezdeném! Elég összetett és sokszínű pályafutás van mögöttem, 28 éve van MNASZ versenyzői licencem. Ebből a rally szakágban 25 éve.
Voltam többször kategória bajnok, nyertünk szlovák bajnokságot, szereztünk abszolút első helyet, nyertünk sok gyorsasági szakaszt. Versenyezhettem anno egy mezőnyben Ferjáncz Attilával, Ranga Lászlóval is, voltam sofőr, navigátor (elsősorban annak tartom magam), MNASZ tisztségviselőként tobbször is RSB tag, anno IB-tag, Média Bizottság vezető, Sporttanács tag, Sportbíró, Sportfelügyelő. Talán alkottunk maradandó dolgokat is. 🙂 Szóval sok mindent láttam itt az elmúlt közel három évtizedben. Talán megvalósítottam nehány jó dolgot is, mint a Rally Média bizottsága, a super rallye, a kvalifikáció bla,bla,bla…
Sokszor küzdöttem változásokért, de többször gondoltam azt is, hogy mindhiába és feladom…, de valahogy mindig kitartottam, mert elkötelezett vagyok az Autósport iránt. Talán mind ez, a máig egyetlen Örökös Bajnokunknak köszönhető, ez az Ő hagyatéka, irántam való bizalma és útmutatásai okán alakulhatott így. Ha mindezek figyelembevételével próbálok válaszolni a feltett kérdésedre, akkor nem vagyok és nem is lehetek elégedett, mert az amit most látok a Rallysportban számomra egyrészt megdöbbentő, másrészt igen csak szomorú. És akkor jöjjön valami személyes: Te is, én is jól emlékszünk a főiskoláról arra az alaptézisre, miszerint “a hír szent, a vélemény szabad!” Most ez jön. Az én számomra (és ez vélemény!) megdöbbentő, hogy odáig juthat egy szakág és egy szövetség, hogy minden fajta szakmai alapot nélkülöző módon, szakemberek nélkül (tisztelet a néhány kivételnek) irányít egy sportágat.
Ráadásul Magyarország második legnépszerűbb sportágát! Megdöbbentő az a kiszorítósdi, amelyet mostanában a srácok hármasban játszanak, megdöbbentő, hogy csak a pénz definiál embereket a sportvezetésben és a rendezésben, és megdöbbentő az is, ahogyan ezt majd kétezer birka eltűri. Utoljára hat évvel ez előtt futottunk neki annak, hogy rendet csináljunk, húsz év alatt harmadszorra… Sikerült is talán pár évig az “ideális állapotban” működtetni a Szövetséget, de néhány eltelt év leforgása alatt megint “megokosodott” itt pár ember, és elindultunk egy nagyon meredek lejtőn…
Ma már egy szelfi Jeannal többet ér mint a sportszabályok, ma már a pályabejárási szabályok betartatása vicc kategória, lehet korán és későn is érkezni az időellenőrzőbe, az ATB munkatársaival – ha valami nem tetszik – büntetlenül szemtelenül viselkedni, és elég csak a levonók matekjával foglalkozni, a verseny meg majd megy magától… Önszerveződik! De meddig?! Nem kell sportbírókat sem képezni, mert hát minek?! – Majd a “versenyzők” lejátsszák maguk! Szabályok sem kellenek, mert hát ki is tartatná be azokat?! A mottó az, hogy: “Legyen meg a bevétel, tegyük zsebre és irány hajózni az Adriára…” Szóval nem vagyok elégedett! Ebben a környezetben, abból a perspektívából, ahonnan én látom, nem is lehetek az.
2. Biztos, hogy mindig is navigátor szerettél volna lenni?
IGEN! Ez számomra egy nagyon komoly kihívás, ez egy szakma, egy hivatás. Bár mostanában megint kicsit rágózom menet közben, de nem lesz ez mindig így! Tudod, minden sportolónak szüksége van egy mentorra, egy edzőre, egy társra ahhoz, hogy a maximumot tudja nyújtani. Az igazi navigátor nem csak felolvasó. Társ, barát, mentor, edző és pszichológus is, mert tudja, hisz tudnia kell minden pillanatban, hogy a sofőrje, a technika, és a kettő együtt, ott és akkor mire képes. Na ha ez működik, akkor vagy igazi navigátor, és akkor lehet sikeres egy versenyzőpáros.
Sztori: 2015? Szombathely. Balogh Jani. Mitsubishi. Az N-es. Amikor a laktanyában kiugrasz másodszor a gödörből, van egy Jobb2 utána talán 100 és egy Jobb1-ből Bal12. Hát én ezt elmondtam egy szerűen Jánosnak, egyszóval PADLÓ! Na ott és akkor ez nem igazán sikerült, és ez az én FELELŐSSÉGEM.(Amúgy 100-ból 99-szer megtudja csinàlni.) És most jött az amitől szerintem NAVIGÁTOR lehet valaki, érteni fogod: Ezek után a szervizparkban megkérdeztem Öcsitől (Balázs Öcsi) a hiányzó vagy sérült alkatrészek árát, és ott kifizettem… Na, innentől kezdve nálunk a padló az padló és a két “N-es” bajnoki cím példázza, hogy “együtt minden sikerülhet”. Az is ami nem! 🙂
3. Van példaképed, ha igen, ki az, akire felnézel és inspirált téged is? És miért ismered el?
Úgy hívják FERJÁNCZ ATTILA. És ehhez azt hiszem nem kell kommentár.
4. Mi volt az eddigi legnagyobb baklövésed és lett következménye?
Az eddigi legnagyobb baklövésem az volt, hogy amikor Gyulai Zsolt elnök urat, Rogán Antalt, Láng Zsoltot, Nagy Csabát stb… a Hungaroringen a közgyűlés(?) leváltotta, és egy “kicsihuszár” vette magának a bátorságot, hogy kiüljön a pulpitusra és elkezdjen a jövő autósportjáról halandzsázni, nem fogtam meg a fülét, és nem vezettem ki a teremből. Ott és akkor az MNASZ közgyűlése néhány “prominens” hangadó versenyző hatására (szégyenlitek magatokat ugye?!) több mint 15 évre elszigetelte magát mindenfajta politikai támogatástól… Ezért kell küzdenünk a mai napig is Palkovits miniszter úrnál, hogy visszaszerezzük a bizalmat, amit néhány tagtárs akkor, önös érdekektől vezérelten porrá zúzott. Nagyon nagy hiba volt!
5. Ki volt eddigi pályafutásod alatt a legjobb pilóta, akivel együtt tudtál dolgozni és miért őt emeled ki?
Szerencsés srác vagyok! Kevesen tudják, de navigáltam Jarri-Matti Latvalának, Mikko Hirvonennek és Bryan Buffiernek is. És most lehet hogy megdöbbentő lesz amit mondok, de TURI TAMÁS-nak hívjàk azt a pilótát aki számomra a leggyorsabb és szerintem a legtehetségesebb volt mindannyiuk közül.
6. Osztod azt a véleményt, hogy a navigátoroknak is valami nem stimmel a homloka mögött, mint a kapusoknak a labdajátékokban ?
Jót mosolyogtam, amikor láttam, hogy az előttem megkérdezettek, erre miket válaszoltak. Majd mindenki kitért a kérdés elöl. Igen, kimondhatjuk, valószínűleg mi navigátorok, nem teljesen vagyunk “normálisak”, ugyanis azt ami, és aki nem irányítható, az ugye irányíthatatlan. És mi mit szeretnénk? Hát persze, hogy irányítani szeretnénk az irányíthatatlant, ráadásul jobbról.. Ez lehet normális?!
7. Mi az amivel elégedett vagy a ralisportunkban és mivel nem?
Jelen pillanatban olyan mélyen vagyunk, hogy az elégedettség szónak az itt és mostban nincs is létjogosultsága. És ez nem a covid miatt van! Tudod, valamikor a 2000-es évek közepén volt (utoljára) egy Rally Bizottság (Dudás Gyula, Oroszlán Tibor, Szántó László, Margó György, Tóth Imre, Lakatos Róbert, Büki Ernő, Csiki Zoltán, Holczer Dániel) ami nemzetközi mércével mérve is mintegy 10 évvel megelőzte a korát. Emberileg nem feltétlen tudtunk azonosulni, de volt alázat bennünk a sport iránt, és komoly szakmai munka folyt. A maga nemében zseniális képességű és szakmailag rátermett, hozzáértő SPORTEMBEREKKEL. Na, ennek az elfeledett RSB-nek a vívmányaiból él még ma is a hazai Rallysport, csak ma már évtizednyi lemaradásban. Talán azzal a munkával elégedett vagyok, amit akkor elvégeztünk.
8. Melyik volt életed eddigi legnagyobb kihívással járó futama?
Egyértelműen a 2008-as Monte Carlo Rally, ahol a kétkerekes kategóriában abszolút másodikak lettünk. Ott sofőrként nagyon sokat tanultam. Mind az alázatról, mind sportemberségről, mind kitartásról, a hitről, bizalomról, emberi kapcsolatokról egyaránt.
9. Melyik futam az, ahol mindenképpen indulni szeretnél egyszer pályafutásod alatt és miért?
Ugyan túl vagyok már két Deutschland Rally VB futamon is, de a Panzel plattéra sofőrként még egyszer visszatérek! 🙂
10. Ezt a tíz kérdést melyik kollégádnak tegyük fel a következő részben a te kérésedre?
Egyértelműen Markó Tibinek! Vele mentünk 2008-ban a Montén… Most jól lenyomták a víz alá. Aztán ott is hagyták, csak mert olyan jól állunk rally rendezőkkel, hogy egy Markó Tibi simán feláldozható, hiszen útban volt.
Kósa András Race1.net
A képeket Holczer Dániel küldte szerkesztőségünknek válaszaival. Fotó: Petr Sagner
Az “ööőőöö… Illetve… 😂😂😂 ” cikksorozat eddig megjelent részeit a riportalany nevére kattintva olvashatod.
| 1. rész | Ferencz Ramón |
| 2. rész | Mesterházi Márk |
| 3. rész | Kuti Péter |
| 4. rész | Németh Gergely |
| 5. rész | Istovics Gergő |
| 6. rész | Csökő Zoltán |
| 7. rész | Bán Viktor |
| 8. rész | Csányi Botond |
| 9. rész | Kecskeméti Balázs |
| 10. rész | Kiss Andris |
| 11. rész | Illés Peti |
| 12. rész | Papp Tamás |
| 13. rész | Hannus László |
| 14. rész | Kocsis György |
| 15. rész | Kerék István |
| 16. rész | Zsiros Gábor |
| 17. rész | Tóth Imi |
| 18. rész | Büki Ernő |
| 19. rész | Czakó Janek |
| 20. rész | Kertész Krisztián |
| 21. rész | Deák Attila |