Annyit szeretnék az interjú előtt elöljáróban elárulni nektek, hogy ez a beszélgetés nem jött volna létre, ha nincs egy olyan keménykezű, de roppant kedves anyuka, mint Helena. Már az októberi, az édesapával Jarival készült inerjú során kiderült számomra, hogy nála nincs pardon…
Végre otthon? Ez a rövid időszak a pihenésé karácsonyig? Rengeteget utazol, mit jelent a család melege számodra?
- A családunk karácsonykor Leviben fogja együtt tölteni az időt. A legfontosabb dolog az, hogy együtt legyünk, élvezzük a kellemes időtöltést, a nyugalmat és a gyönyörű telet. Olyan tevékenységeket csináljunk együtt, mint a sízés és motorosszánozás. Kis szaunázás és közös kikapcsolódás.
Édesanyád, Helena nagyon figyel rád, de édesapádra is, úgy veszem észre, neki mindenki szót fogad. Jól látom?…)))
- A rali mindig is egy nagy dolog volt a családunkban. Az apám és anyám teljesen benne van, édesanyám a személyi titkárom és egy csomó mindenről gondoskodik. Igen, engedelmeskednünk kell neki, ami egy külön feladat az apám és az én részemről is…
Hogy telnek otthon a napjaid, ebben az ünnepi szakaszban? Van időd ilyenkor másra is, régi jó barátokkal összefutni egy picit, vagy csak a szűk család, és utána ismét a versenyzés?
- Versenyek között gyakran megyek haza a szülővárosomba Töysäba. Tulajdonképpen a raliautóimmal foglalkozom, építem őket és ezt csinálom a barátaimmal is. Együtt építünk és dolgozunk mindig egy autón. Persze edzem is, próbálom fitten tartani magam. Aztán újra a rali. Tehát igen, a rali nagyon nagy részét teszi ki az életemnek. Viszont vannak olyan pillanatok, például amikor nyaralni megyek a barátnőmmel, próbálom két hétre teljesen elfelejteni a sportágat. Karácsony után utazunk Afrikába…
Októberben édesapád itt járt nálunk Magyarországon, Pécsett versenyzett. Sajnos összetörte a Toyotát. Mit szóltál hozzá, és ő mivel védekezett otthon?…)))
- Igen az édesapám összetörte az autóját nálatok Magyarországon a Mecsek ralin és nagyon zaklatott volt, mélyen megérintette ez az esemény. Nagyon nehezen értette meg, hogy ez miért történt így. Meglepte a murvás felhordás. Azóta eltelt kis idő, és ezalatt ez elmúlt és újra teljesen motivált a ralizásban.
Sok fényképet látok, hogy a család ott van veled a versenyeken, és kommunikálsz velük közben is. Ez sokat jelent számodra?
- A szüleim folyamatosan követik a versenyeimet, és többségében a helyszíneken. De az esemény közben nem mindig kommunikálunk. Viszont előtte és utána természetesen. Persze sokat számít a jelenlétük.
Édesapád versenyzői múltja meghatározó volt számodra, hogy te is kövesd őt? Tudom, hogy hat éves korodban már autóban ültél, de mikor dőlt el, hogy profi szinten is a ralit választod?
- Mivel az édesapám 1981-ben kezdte a ralit, amikor kisfiú voltam már követtem őt . Az egész figyelmét és energiáját igényeltem, olyan raliversenyző akartam lenni mint ő. Csodáltam, egyből tudtam, hogy én is olyan akarok lenni, mint ő. Négy éves voltam, amikor megkaptam az első gokartom, akkor már elkezdtem a célom megvalósítását, hogy raliversenyző lehessek.
Fiatalember vagy még, hisz 34. évedet töltöd. Mégis lassan a 200. WRC futamod is meglesz. 18 versenyt nyertél és 65-ször dobogón álltál. Ezek nagyon komoly számok ennyi idősen!
- Már nagyon sok mindent elértem a karrierem során, mint ahogy említetted, hogy megnyertem 18 futamot és 65 dobogós helyem volt, háromszor voltam második helyezett és kétszer a harmadik helyen a világbajnokságon, megnyertem a gyártói világbajnoki címet. Vannak olyan dolgok is, amelyeket még nem értem el , mint megnyerni az egyéni világbajnoki címet. Ez a feladat folyamatosan hajt, hogy haladjak előre, hogy elérhessem ezt egy napon. Nem érzem magam öregnek, a rali tapasztalatot igényel és az segít, ha már megvan neked. Hiszen ez az egyik olyan sport, amelyben a legnehezebb a legelejére kerülni, hiszen az összes tapasztalatra szükséged van ehhez.
2002-ben mutatkoztál be a világbajnokságon. Azóta minden futamra motiváltan tudtál rajthoz állni, vagy volt már rajtad valamikor kis fásultság?
- Volt olyan időszak 2009-ben, amikor összetörtem az autót Lengyelországban az utolsó szakaszon és megütöttem a futóművet és leégtem ott ezernyi ember előtt. Nagyon kínosan éreztem magam, megalázó volt a csapatot is nehéz helyzetbe hoztam. Nagyon nehéz pillanat volt számomra. Ekkor gondoltam rá, hogy hagyjam abba és kezdjek bele valami másba. Két hétnyi gondolkodás után rájöttem , hogy szeretném folytatni. Elindultam Finnországban, hogy megnézzem hogyan megy és jól ment, harmadik lettem. Így újra belekezdtem. Ezen kívül még két ilyen pillanat volt, és ezek mostanában. Az egyik 2016-ban egy nagyon rossz szezonom volt, úgy gondoltam meg kéne állni, de a szívem mélyén továbbá is ralizni akartam, így nem hagytam abba. Idén pedig a tavaszi szezonban volt a másik pillanat, amikor úgy éreztem talán, az életemben nem folytatódik tovább a rali 2019-től, így el kellett kezdenem gondolkodni más terveken is, de szerencsére a dolgok megváltoztak. De egyébként a legközelebb ahhoz, hogy abbahagyjam, 2009-ben voltam.
Kérdezhetném azt is, hogy mennyire vagy még motivált? De erre te adtál már választ, hisz három hete megnyerted az ausztrál futamot, és világbajnok lettél a csapatoddal, a Toyotával.
- Még mindig motivált vagyok, ahogy említettem már, még nem nyertem meg az egyéni világbajnoki címet, ami továbbra is hajt engem, erőt ad, hogy küzdjek érte.
A világ egyik legismertebb raliversenyzője vagy, sztárpilótája. Hogy viseled az ezzel járó kötelezettségeket?
- Az, hogy híres vagy a raliban az nem változtat meg , mint személyt. Természetesen az interjúk és újságok kapcsán jobban elővigyázatosnak kell lenned, hogy mit osztasz meg a magánéletedből. Különben nagyon hamar megjelennél a magazinokban a címlapon, és ha rossz hírnevet szerzel, az nem jó a sportnak, nem jó a csapatodnak. Szóval igen , kihívások elé állít az életedben, de a másik oldalon egy csomót is ad nekem, a csapatomat például. Jó látni magamat a tv-ben, ezek a pozitív dolgok, és változtat az életeden is, de neked ehhez kell alkalmazkodnod. Én így teszek.
Nagyon jó tesztelő, fejlesztő pilótának tartanak. Szereted a munka ezen részét is, vagy alig várod, hogy a versenyek következzenek?
- Szeretek tesztelni és élvezem is. Tudod, azt a fajtát szeretem, amikor gondolkodnod kell és érezned kell az autót , hogy mivel lehetne gyorsabbá tenni. Azt a fajta tesztelést nem szeretem, amikor csak kilométereket, kilométereket, kilométereket kell tenned. Szeretem az autókat gyorsabbá tenni a ralihoz. Szeretem a fejemet is használni ehhez…
Idén Tanak személyében új csapattársad lett, Lappi viszont távozik. Jön Meeke. Vannak barátságok a versenyzők között, vagy ezeket csak jó munkakapcsolatnak neveznéd?
- Szerintem a raliban vannak a legjobb barátságok a versenyzők között a motorsportok közül, mert nem egymás ellen versenyezünk, test-test ellen, hanem az idővel. Szerintem a kultúra is nagyon jó , nagyon jó barátok lehetünk a versenyen kívül is, és azok is vagyunk, de persze, ha fent van a sisak egymás ellen versenyezünk. Nagyon jó hangulat és élet van a csapatomban. Természetesen nagyon jó barátok vagyunk hárman, főleg Esapekkaval és persze most csalódott vagyok, hogy elmegy, de ez az élet rendje. Most, hogy Kris jön, már beszélgettünk és nagyon sok mindenről tudok már vele is csevegni, abszolút jó a légkör a csapatban.
És, hogy jobban megismerjünk, mint embert, pár személyes kérdés, ha megengeded. Mitől tudsz a legjobban kiborulni?
- Amikor Los Angelesben voltam az Universal filmstúdióban, voltam egy ilyen ijesztő házban. Ezen a helyen igazi színészek ijesztgettek bennünket a sötét szobákban. Ezek a művészek úgy néztek ki, mint a filmekben pl.: Psychoban. Na ez kiborító volt…
Hogy állsz az étkezéssel, mi az ami el tud csábítani?
- Nagyon szeretem a steaket. Illetve a salátát is szeretem, a különböző fajtájú salátákat. Például friss salátát olíva olajjal. Tésztákat is , carbonara parmezánnal. Ezek a kedvenceim…
Láttam egy felvételt, talán a mexikói futamon, ahol kikerülted a pályára tévedt kutyát. Nagy állatbarát vagy, ha igen mi a kedvenced?
- Igen, állatbarát vagyok. Imádom a macskákat!
A rali mellett milyen sport, vagy sportok érdekelnek igazán?
- Sízni szoktam, motorosszánt vezetni, tájfutok és mountain bike bringával tekerek. Ezeket a hobbikat szoktam csinálni, melyek a fittségemben is segítenek nekem. A ralin kívül a jéghoki érdekel a legjobban, ez egy nagyon fontos sportág Finnországban.
A versenyautóban nagyon komoly vagy, de az mellett mindig mosolyogsz. Vidám srácnak tartod magad, vagy komolyabbnak?
- Egy vidám srác vagyok, nevetek és vicceket mesélek. Boldogan szeretek élni, persze komoly vagyok a versenyeken, mert ott így tudok koncentrálni.
Édesapád is nyilatkozott nekünk októberben. Azt mondta, régebben ő adott tanácsokat neked, most meg te adsz neki. Ez valóban így van?
- Persze, amikor fiatal voltam az édesapám adott nekem tanácsokat a vezetésben, hogyan kéne csinálni, versenyezni. Manapság már annyi tapasztalat és verseny van mögöttem , hogy nehéz az édesapámnak ezzel kapcsolatban tanácsot adnia. De persze, ha figyel engem és úgy mond tanácsot, akkor segít a fejlődésben még most is. Hiszen mindennap tanulunk valami újat. Természetesen próbáltam tanácsot adni én is neki kifejezetten a European Historic Rally Championship sorozattal kapcsolatban, hiszen az aszfaltos vezetésben neki annyi tapasztalata nincs. Szerintem egész jól ment neki Magyarországon, Pécsett, de a probléma az lehetett, amikor kaviccsal, meg porral lett tele az útvonal.
Remélem kellemes emlékekkel tért haza Pécsről, és dicsérte a versenyünket. Szeretnénk, ha jövőre is ellátogatna hozzánk, és ha időd engedi, szívesen látnánk téged is egy villámlátogatásra.
- Az édesapámnak igazán tetszett a verseny Magyarországon a Mecsek rali és biztos vagyok benne, hogy jövőre visszamegy. Azt mondta, hogy nagyon jó volt a légkör. Minden jól szervezett volt és sok ember volt kint a pályákon. Nagyon tetszett neki az esemény, vissza fog menni. Ami engem illet, persze, ha van időm elmegyek megnézni az eseményt, csak sajnos az időzítés nehéz nekem. Pont októberben nagyon elfoglaltak vagyunk a ralifutamokkal és a teszteléssel. Meglátjuk, hogy alakul jövőre…
Nagyon köszönjük, hogy interjút adtál nekünk. Kellemes karácsonyt kívánunk neked és egész családodnak, és jövőre sok sikert a világbajnokságon.
- Én is boldog karácsonyt és új évet szeretnék neked kívánni. Kérlek, add át minden magyar raliszurkolónak is! Köszönöm a jókívánságokat a versenyekkel kapcsolatban, most pihenek és erőt gyűjtök. Aztán ugyanazzal, most már világbajnok csapattal indulok, a Toyotával, mint a legutóbbi eseményeken. Köszönöm a megkeresést!
Kósa András Race1.net Köszönöm Győrffy Villő munkáját!
