Tisztelt Orbán Viktor! Tisztelt Miniszterelnök úr!
Lassan, három periódusban, tizenkét éve vezeti országunkat. Mielőtt megijedne, nem elszámoltatni kívánom, ez egy sportoldal. Sőt, autósporttal foglalkozó oldal. Tehát nem a kedvenc Nemzeti Sportja, ahol én a kilencvenes évek közepén virágoztattam a technikai sportokat az olvasók előtt. Nem, ez a Race1.net, viszont a szándékom ugyanaz. Éppen ezért írok Önnek.
Tudja Miniszterelnök úr, meggyőződésem, hogy Önt félrevezetik. Hogy szándékosan, vagy csupán tájékozatlanságból, ezt nem tudom. Nyilván nincs ideje mindenre rálátni, mindenről tudni, pedig köztudott, hogy nagyon szereti a sportot. És áldoz is rá, a mi pénzünkből… Nincs ezzel semmi bajom.
Teljesen természetesnek tartom, hogy egy ország vezetése, bármely államról is beszélünk a világon, közpénzből, állami támogatás címén, hathatósan támogatja a nemzet sportját, sportéletét. A labdarúgást, kézilabdát, kosárlabdát, úszást, vívást és még sorolhatnám. Nincs ezzel semmi bajom.
Négy éves ciklusokra bontva, az olimpiai felkészülés jegyében megtervezik a szövetségek a feladatokat, célokat, elvárásokat, és benyújtják igényüket az Állam és a MOB felé. És kapják a támogatást, egyre többet, milliárdokat, hogy kis országként ismerve, de sportnagyhatalomként elismerve beszéljen rólunk a világ. Nincs ezzel semmi bajom.
Versenyzőink, sportolóink hozzák is nagyjából az eredményeket. Nagyjából… Itt már azért számolgatnám a hatékonyságot. Azaz a ráfordított összeg és a kapott eredmény vonatkozásában. Egy sportág mindenképpen kilóg a sorból. Mindketten tudjuk melyik az, de Ön azt mondta, így lesz focink. Nem volt ezzel semmi bajom, eddig.
Ön azt mondta, ha lesznek stadionjaink, uszodáink, csarnokaink, rendezünk foci Eb-t, úszó Vb-t, cselgáncs Vb-t, és ki tudja mennyi sportág világversenyét, az nekünk csak jó. Azt mondtam, ha Ön mondja, rendben. Nem volt ezzel semmi bajom, eddig.
Az, hogy továbbra is milliárdok mennek a sportba, különböző szövetségeken keresztül, most sincs semmi bajom. De, hogy egy biztosan kilóg a sorból, és ezáltal a szövetség sportolói is, na ezzel nagy bajom van!!! Mert meggyőződésem, hogy Miniszterelnök úr Önt félrevezetik.
És így, most már lassan a tizenkettedik esztendő lezárultával, amelyet Ön, mint kormányfő tölt, egyre jobban fel vagyok háborodva. Nem az a bajom, hogy mire költ, hanem azzal, hogy mire nem! Azt mondja Ön, és a kormány tagjai, fejlődünk, egyre izmosabb a gazdaságunk, erre, és arra is van pénz… Rendben, elfogadom. De éppen ezért azt nem, hogy mire nincs. Az autósportra, az autóversenyzőkre. És ez rettenetesen elkedvetlenít.
Bevallom, most már nagyon mérges vagyok. Ennek ellenére, ahogy láthatja, tisztelettel írok. Nem is tehetném másképpen, hisz jót is tett velem, és a családommal. Életnagyságú szobrot avatott a Kossuth téren első kormányzása idején a nagyapám tiszteletére. Sőt, minden évben megemlékezünk róla, pár hét múlva ismét, az Ön Kormányának rendelkezése értelmében. Éppen ezért higgye el, most nem unalomból írok Önnek.
Kedves Viktor! Tisztelt Miniszterelnök úr!
Pár hét, és újból választunk. Van egy sokkal nagyobb tábor, mint azt Ön gondolná. Azok közössége, akik imádják és rajonganak egy sportágért, a technikai sportokért. Raliért, pályaversenyzésért. Tudja, az Ön első kormányzása előtt jóval, a kilencvenes évek elején, volt olyan verseny, versenyek, ahol a nézők száma meghaladta a 200 ezret. Nem, nem a Forma1. A Salgó rali…
Az akkori szurkolók, az Ön kormányprogramjának megfelelően, családot alapítottak kettő, három, vagy több gyermekkel. És a gyerekek, a szülőktől megörökölték az autósport szeretetét, a szakágak felé az érdeklődést. Sőt sokan, nagyon sokan, aktívan versenyeznének is. De nem tudnak. Pedig ez a tábor, akikről beszélek, milliós nagyságrendet képviselnek. Igen, nem tévedés. Mégis semmibe veszik őket.
Egyet rögtön tisztázzunk, az előbb említett kijelentésem kapcsán. Az, hogy a kormány ad a Hungaroringre ennyi, és ennyi milliárdot, ez nem a hazai autósport támogatása. Az, ha a kormány ad a Hungaroringen megrendezendő forma1-es, vagy a túraautós, vagy kamionos futamra ennyi és ennyi milliárdot egy csomagban, az nem a hazai autósport támogatása. Az egy létesítmény fenntartása és rendezvényeinek támogatása, amivel a sorozatot uraló külföldi promóter zsebét tömjük.
Ha eddig így gondolták, vagy tudtak róla, akkor az téves volt. Akkor Önöket félrevezették. Tudja attól, ha egy stadionban állami támogatásból lenyírják a füvet, és beraknak még két sor ülőszéket, a csapat, az utánpótlás nem tud elmenni külföldre meccset nyerni. Attól, hogy idehozzák a Forma1-et, a WTCR-t, a DTM-et, a magyar ralisok, és pályaversenyzők nem tudnak sem a saját, sem a nemzetközi bajnokságokban szerepelni. És ez a baj, nagyon nagy baj!
Ugyanis Miniszterelnök úr Önt félrevezetik. Egy olyan sportról és szakágairól beszélünk, ahol most is nemzetközi klasszisaink vannak, tehetségek tucatszámra, de nem tudnak versenyezni! Nem tudják határunkon túl országunkat, hazánkat képviselni, mert Önök egy fillért erre nem adnak! És nem szól senki Önnek, hogy adjon, vagy adjanak. Kérem, mondjon még egy sportágat ma Magyarországon, amely a következő eredményeket produkálta 2017-ben, egyetlen állami forint nélkül, mégis Magyarországot képviselve.
Michelisz Norbert a túraautó világbajnokság ezüstérmese, az európai sorozatban pedig második lett Nagy Norbert. Ráadásul Michelisz csapata a M1RA a TCR-ben a világ legjobbja lett. Ifj. Érdi Tibor a Rali Európa-bajnokság ERC2-es kategóriájának bajnoka. Kiss Norbert a Kamion Eb bronzérmese, mint ahogy a ralikrossz harmadik helyezettje Kiss Pál Tamás, az 1600-as kategória bajnoka pedig Szabó Krisztián. Soroljam? Mindenhol a magyar zászlót vonták fel, és futamgyőzelmeik után a magyar himnuszt játszották, bárhol is jártak a világban, vagy Európában.
És ezek a srácok, a tehetségeink, egyetlen állami fillér nélkül próbálják ezt idén is. Próbálnák… Mert egyiknek megszűnt a sorozata, a másik éppen támogatás híján abbahagyja, és sorolhatnám…
Kedves Viktor! Miniszterelnököm!
Most komolyan! Ezt érdemlik? Hogy nem jut el Önhöz az, hogy órási tehetségeink vannak itt is, és a sportban megforduló, ismert milliárdok töredékéből, akár miénk lehetne a legjobb túraautós a világon, a csapata ismét, a legjobb kamionos, a ralikrossz Európa-bajnok, pár ralisunk pedig felülhetne Európa trónjára minden kategóriában. Tudja mennyibe kerülne ez?
Talán még annyiba sem, éves szinten, mint amennyivel éppen most elszámolták magukat megint a Vasas stadion kapcsán… Két milliárddal… (azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem találunk ebben az országban egyetlen szakembert sem, aki megmondaná, és persze vállalná is, hogy egy szék a stadionba, vagy urambocsá az egész létesítmény tuti annyiba kerül, amennyit elsőre kiszámolt, és vállalta…)
Hogy lehet az, hogy a honi raliban állandóan meg kell küzdeni minden egyes pálya használatáért az illetékes minisztériummal, mindenhol keresztbe tesznek a sportolóknak, egy-egy helyszínen évente két nap alkalmával. Miközben a tankolásokkal bőven járulunk az útalaphoz. Pont mindig akkor bőgnek a szarvasok, vagy virágzik egy-egy védett növény, vagy csak károsítanánk a környezetet. Ezek a kifogások. Pont ott, ahol egyébként az év 365 napján ólomból készült sörétekkel lövöldöznek… Nem ismerek biosörétet, vagy a pontatlan célzás után felszívódó lőszert sem… De futballmérkőzés sem maradt el a pályán található lepkék, és katicabogarak miatt. Pedig ott vannak sok ezren, mint tonnaszámra az ólom az erdőkben. Ugye milyen nevetséges az egész?
Hogy lehet az, hogy bármilyen sportág legjobbjai, a válogatottak Vb-re, Eb-re, olimpiára mennek állami támogatással, míg a technikai sportok bajnokai, egy fillér nélkül menjenek Eb-re, urambocsá Vb-re…
Szóval sokan vagyunk, nagyon sokan, akik szeretjük, követjük a technikai sportokat. Egymillió ember már tétel, ugye Miniszterelnök úr. A választásokon… Ekkora támogatással már egy ellenzéki párt is jelentős. Nem tudom kik adják Önnek a tanácsokat, de egyet fogadjon el tőlem is. Sokkal olcsóbb azoknak a kedvében járni, és meghallani óhajukat, akik esetleg hittek Önben, még akár voksoltak is pártjára valamikor, és tennék ezt ismét.
Itt van egy közösség, egymillió ember. Szurkolók, rajongók, sportolók. Egy fillér állami támogatás nélkül… TAO pénzek nélkül. (mert ugye nem lehet…) Viszont kimagasló eredményekkel, tehetségek tucatjával. Én pontosan meg tudom mondani Önnek, ha egy-egy szakág legjobbja szerepelhetne Európa-bajnokságon, vagy világbajnoki sorozatban, az mennyibe kerülne. És az év végén is ugyanannyiba kerülne…
Pár hét múlva választások lesznek. Tizenkét évet vártam… Most már többet nem szeretnék. Ön mit tenne az én helyemben, az ő helyükben? Tudja Miniszterelnök úr, meggyőződésem, hogy Önt félrevezetik. Hogy szándékosan, vagy csupán tájékozatlanságból, ezt nem tudom. Tudom, hogy eljut Önhöz a levél, és olvasni fogja, mert tudom…
Éppen ezért kérem, figyeljen kicsit ránk is, én meg állok mindenben a rendelkezésére.
Maradok tisztelettel
Kósa András Race1.net